100246. lajstromszámú szabadalom • Kisméretű orgonasíp

lávolságban végződik, úgyhogy a két (bl) szekrénytér a síp felső végében közlekedik egymással. Ha több válaszfal van alkalmazva, úgy ezek váltakozva a sípszek-5 rény fenekéből, illetve fedeléből indulnak ki és a fedél alatt, illetve a fenék fölötti végződnek, a (bl) lér, szélességének megfelelő távolságban, úgyhogy a szomszédos (bl) terek váltakozva, a síp felső, illetve 10 alsó részében közlekednek egymással. Páratlan számú válaszfal esetén, a (c) levegőkibocsájtónyílás a sípszekrény alján, a legutolsó (bl) tér alsó végében helyezkedik el, páros számú válaszfal esetén pedig 15 a (c) levegőkibocsájlónyílás az utolsó (bl) tér felső végébe kerül. Minthogy a portól való védelem szempontjából előnyösebb, ha a (c) levegőkibocsájtónyílás alulra kerül, célszerűbb páratlan számú válaszfal-20 nak az alkalmazása. A sípszekrény alsó részén van elhelyezve a (g) sípmag és a (h) sípszakáll. A (d) befúvószájnyílással ellátott (f) csőtoldat a sípszekrény alján, a legelső (bl) térhez csatlakozik, a szek-25 rény oldalfalának egyenes folytatásában. A (d) nyíláson át befújt levegő, a válaszfalak által alkotott legelső bl) szekrénytéren. a szekrény hosszirányában végighalad, majd beléütközik a szekrény t'ede-30 lébe, miállal irányváltoztatásra kényszerül és most a szomszédos (bl) téren, előbbi irányával ellentétesen halad végig. Egy válaszfal esetén a levegő a második (bl) tér alsó végében lévő (c) nyíláson át hagyja 35 el a sípszekrényt. Több válaszfal esetén a levegő a szekrény alsó és felső végében váltakozva, irányát váltoiztatja és a legutolsó (bl) tér végén át hagyja el a sípszekrényt. A befújt levegő tehát kényszerítve van a 40 sípszekrény két, vagy többszörös hosszúságának megfelelő utat megtenni, mielőtt a sípból távozhatnék és így a sípszekrény hosszának egy hányada, pl. fele, harmada, stb. elegendő ahlioz. hogy ugyanolyanerős-45 ségű és színezetű hangokat nyerhessünk, mint az eddigi sípokból, ahol a levegő irányváltozás nélkül egyszerűen keresztülhaladt a sípon. Sőt a levegőnek ezen irányváltozása és a szekrény fedeléhez, illetve 50 fenekéhez való iitödése folytán teljesen új hangszíneződések is keletkeznek, melyeket az eddigi orgonasípokból nem lehetett kihozni. Minthogy ily módon a síp hossza felére, harmadára, negyedére stb. csök-55 kent, természetesen anyagban és előállítási költségben nagy megtakarítás jelentkezik. Elméletileg célszerű, ha a sípszekrény fedele hosszmetszetben félköralakúra van görbítve (2. ábra) és érintőlegesen csatlakozik hozzá a szekrény kéL oldalfala, 60 minthogy a meggörbített fedél irányváltozásnál mintegy vezetés gyanánt szolgál a levegő részére. A gyakorlatban azonban a szekrény olcsóbban állítható elő akkor, ha a fedél síklapból készül, mely derékszög 65 alall csatlakozik a szekrényoldalfalakhoz (1. ábra). Ez utóbbi esetben a fedél és az oldalfalak csatlakozásánál keletkező sarkok mélyebb hangárnyalatokat eredményeznek. A hang erősségének szabályozá- 70 sára lehel a ^c) kibocsájlónyílás szélénél (i) hanglemezt alkalmazni (1. ábra), melynek ki-behajlításával szabályozható a hangerősség. Lehet azonban a (c) kibocsájlónyílás fölött a szekrény oldalfalán (j) nyí- 75 lást vágni, ennek felső széléhez pedig, a nyílást lefedő hajlítható (k) ólomlemezt erősíteni (3. ábra) és most ezen lemeznek kisebb, vagy nagyobb mértékű kibehajlításával szabályozható a hangerősség. 80 Szabadalmi igények: 1. Kisméretű orgonasíp, azáltal jellemezve, hogy a sípszekrény belsejében egy vagy löbb válaszfal van elhelyezve, mely a szekrény belső lerét oly egymással köz- 8E lekedő részekre osztja, melyekben a levegő ellentétes irányban halad. 2. Az 1. igényben védeti orgonasíp kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a válaszfalak a szekrény hosszirányában 9C haladnak és egymástól, valamint a szekrényoldalfalaktól oly távolságokra helyezkednek el, hogy a szekrény belsejét egyenlő szélességű terekre osztják. 3. Az 1—2. igényekben védett orgonasíp 9; kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a válaszfalak váltakozva a szekrény fenekéből, illetve fedeléből indulnak ki és szabad végük a fedéltől, illetve fenéktől oly távolságra esik. mint amekkora l( a válaszfalak által képezett terek szélessége. 4. Az 1—3. igényekben védett orgonasíp kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a levegőkibocsájtónyílás a legutolsó K szekrénytér végében helyezkedik, a befúvószájnyílással ellátótl csőtoldat pedig a legelső szekrénytér mellső részéhez csatlakozik, a szekrényoldalfal egyenes folytatásában. i 5. Az 1—4. igényekben védett orgonasíp kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a levegőkibocsájtónyílás szélénél ki-be-