100232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alkáliföldfémek és magnézium ciánamidjainak előállítására
Megjelent 1.930. évi jnniiis hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JNGK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100232. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás az alkáliföldfémek és magnézium ciánamidjainak előállítására. Di1 . Caro Nikodem titkos kormánytanácsos, tanár Berlin és dr. Frank Albert R. vegyész Berlin-Halensee, mint a Stickstoffwerke G. m. b. H. berlini cég .jogutódjai. Pótszabadalom a 97046. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi szeptember hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 1-je. A 97046. számú türzssza ba d a 1 ornhoz tartozó 98777. sz. pótszabadalomiban eljárás van ismertetve a földalkalifémek és a magnéium ciánamidjainak előállítására, 5 melynél kéksav képzésére alkalmas keverrékeket, pl. ammoiiia-szénoxid-keverékeket 400° felett, célszerűen 650—850° között, közönséges vagy fokozott nyomáson az alkaliföldfémeknek vagy a magnéziumnak 10 oxidjaira, vagy a bőben oxideket képező vegyületeire hagyunk behatni. A 98777. sz. pótszabadaloiin ennek az eljárásnak azt a megoldási alakját is védi, hogy a hatógázhoz vagy a kiindulási anyaghoz az 15 amonnia katalizátor okozta bomlásának elkerülésére, bizonyos ellenmérgeket adunk, célszerűen kénvegyületek alakjában. A találmány a 98777. sz. pótszabadalom-20 ban védett eljárásnak a reakciót tetemesen gyorsító további kiképzésére vonatkozik, melynek lényege az, hogy a vízgázreakciót gyorsító fémek vagy vegyületek jelenlétében dolgozunk. Ezzel elérjük, hogy a fo-25 lyamat közben képződő vizet az egyidejűleg jelenlévő szénoxid a vízgázegyensúly gyorsabb beállása mérvében kiűzi, ami maga után vonja a gyorsabb utánképződésnek és ezáltal egyúttal a gyorsaibb 80 ciánamidképződésnek lehetőségét is. A vízgázkatalizátorok megválasztásánál arra kell ügyelnünk, hogy azok egyidejűleg ne bontsák meg az ammóniát. így tehát főleg a vörösréz vagy az ezüst jön tekin-35 tetbe, vagy a fémek vagy sóik alakjában. A vízgázkontaktusok hatása csak akkor állhat be, ha a szekundér vízgáz-reakció lassabb a primér cianamidképződés reakciójánál. Ez akkor forog fenn, ha nagy áramlási sebességnél, vagy aránylag ala- ío csony hőmérsékleteknél dolgozunk. A hatás továbbá annál nagyobb, minél nagyobb a gázok szénoxidtartalma. A vízgázkontaktusokat, célszerűen csekély mennyiségben, a kiindulási anyaghoz 45 adjuk hozzá. Azonban a reakciótér falait is ilyen anyagból készíthetjük. Az eljárással elért műszaki hatás az alábbi példákból tűnik ki. I. példa. 50 a) 100 kg. 1% Na^Soi-gyel impregnált mészkő, 700° hőmérsékleten, gázarány: 20% NHJ + 80% CO, gázsebesség óránkém 40 liter = 1 cm/sec., 6 óra alatt, 7% nitrogént tartalmazó terméket szolgáltatott. Az 55 ammóniának 24.5%-a alakult át ciánamiddé. b) Mint a) alatt, de azonkívül 0.5% CuSo4.5 aq-val impregnálva. A termék 10.7% nitrogént tartalmazott; az ammo- 60 niának 36.4%-a alakult át. II. példa. a) 100 kg. 1% NaaSOi-gyel impregnált mészkő, hőmérséklet 750°, gázarány 60% XHs + 40% CO, gázsebesség óránként 150 65 liter (= 3.8 cm/sec), 1%' óra alatt, 14% nitrogént tartalmazó terméket .szolgáltatott. Az ammóniának 14.2%-a alakult át. b) Mint a) alatt, de azonkívül 0.5% CuSCK.5 aq-val impregnálva. A termék 70
