100225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás úttestek csömöszölt betonburkolatainak előállítására

Megjelent 1.930. évi jnniiis hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYT jKEgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100225. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás úttestek csömöszölt betonburkolatainak előállítására. Bauindustrie G. m. b. H. Köln-Kaik. A bejelentés napja 1929. évi október hó 26-ika. A csömöszölt betonból készült útburko­latok, a hideg hatásiár'a vagy a talajnak későbbi, egyenlőtlen ülepedése folytán, gyakran repedésre hajlanak. A repedések 5 szegélyeit, a forgalom, részben a közvet­len igénybevétel, részben a rajtuk keresz­tül az altalajba hatoló esővíz folytán, előbb-utóbb tönkreteszi. Nehéz továbbá az ilyen uttestburkoilaitok nagy kiterjedésű 10 betontesteit a betonanyagnak majdnem elkerülhetetlen, egyenlőtlen eloszlása és le­kötése folytán oly egységesen előállítani, amint az a hordképesség szempontjából kí­vánatos volna. Végül az új vezetékcsövek 15 vagy kábelek lefektetéséinél vagy javításá­nál szükséges feltörési munkák, osztatlan betonburkolat esetén, körülményesek és időtrablók. Az említett vezetékek lefekte­tése vagy javítása után, a feltört hely 20 sokszor csak tökéletlenül zárható el újból. A találmány szerinti eljárás utcák, illetve úttestek csömöszölt betonból ké­szült burkolatának fent kifejtett hátrá­nyait küszöböli ki. Az új eljárás lényeige 25 az, hagy betonburkolatot, magán a lefe­dendő úttesten, egyes tömbalakú szaka­szokban, úgy állítjuk elő, hogy a csömö­szölésnél minden egyels új tömb a szom­szédos tömbök vele érintkező, hullámos 30 felületeivel eresztékszerűen kapcsolódik. A szomszédos tömbök betonimasszájának egyesülését lazán az eresztékekbe helye­zett szigetelőanyag gátolja meg. Már javasolták útburkolatok betontöme-35 gének az úttest ágyára, külön tömbökben való rácsömöszölését, de ezek a javaslataik válaszfalak elhelyezését kontemplálták az egyes tömbök közé, melyek csömöszölésri él a tömbök alakját megállapítják és a töm­böket egymástól elválasztják. Ezzel szeim- 40 ben az új eljárásnál az egyes tömbök a szomszéd tömbökkel már keletkezésük ide­jén közvetlenül érintkeznek és velük eresztékek útján kapcsolódnak. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás út- 45 ján kapott beton utburkolat perspekti­vikus képe, ahol is az ábrának jobboldali főrésze úttest-burkolatot, az ábra bal felső sarka a hozzátartozó gyalogjárónak köny­nyebb burkolatát szemlélteti. A 50 2. ábra parttöltést szemléltet, ugyan­csak perspektivikus ábrázolásban, mely úgy vízszintes felületén, mint oldalas ré­zsűjén a találmány szerinti eljárás útján előállított betontömb-burkolatot hord. A 55 3. ábra az összefüggő burkolatból kl­eméit betontömb axonoimetriikus képe, na­gyobb léptéikben. A 4. ábra a 3. ábra szerinti tömb függé­lyes metszete. 60 Az egyes tömböket soronként, egymás után, használati helyzetűikben állítjuk elő, miközben a saluzást részben a szomszédos tömbök, részben ismert fajtájú alakdara­bok alkotják. Az ilymódon létesített tömb- 65 forrnák beesöimöszöléso előtt a szomszédos tömbök íormáképző falait pl. agyagból, kátrányból való szigetelőréteggel kenjük be. Ezáltal meggátoljuk a szomszédos, csömöszölt tömbök egyesülését. Ilymódon 70 a betonburkolat nem alkot merev egésizet, de az úttestre ható terhelés, a tömbök hnllámailakú egyimásbafogódzása folytán, a szomszédos tömbök 'közvetítésével, na­gyobb útfelületre vitetik át. Esetleges fel- 75 törési munkáiknál az új eljárás szerint elő­állított betonburkolat azzal az előnnyel jár, hogy két szomiszédos tömb szétzúzása

Next

/
Oldalképek
Tartalom