100211. lajstromszámú szabadalom • Készülék az () dy (1/r - 1/g) értéknek mechanikai úton való meghatározására, különösen a nehézségi erő gradiensének és a görbületi nagyságoknak kiszámítására

Az I dy( ) integrálját tehát Az (Y) irányú gradiens, (y)-nak (x)-el 50 ^ r 8 / való felcserélésénél, a következőképpen felület számára kell képezni. fejezhető ki. C y z = Gs j dx \ í í I V., s7 5 A találmány szerinti készülék már most a fent megadott integráloknak mechanikai útoin való meghatározására szolgál. A találmány alapját képező gondolatot az 1. ábra érzékelteti. (0) a torziós mérleg 10 felállítási pontja, illetve az a pont, melyre vonatkozólag a, topográfiái kiigazítás ki számítandó. A terep alakját a (h, h' és h") magassági rétegvonalak adják meg. (0) egy derékszögű (OX, OY) koordiná ta-15 rendszer null-pontja. Az elméleti feltételnek megfelelően, a magassági külömbséget két egymás után. következő magassági, rétegvonal között fekvő felületen állandónak vesszük fel; a számításnál a közepes 20 magasságot vesszük alapul. Az (O) pont körül (L—L) vonalzó forgathiató. A vonalzóm élhelye>zeitt'(S) (talaittyún a mozgó (P) iron van rögzítve. Ezt az i ront két szomszédos (h, h') rétegvonallal határolt terü-25 let körül vezetjük. A területet határoló magassági rétegvonalaknak megfelelő (z) magasságot, a (P) pontban, egy az (L—L) vonalzóra merőleges rúdra rakjuk fel. Ez a rúd vagy merőlegesen áll a rajz síkjára, 30 vagy pedig a rajz síkjában merőlegesen (L—L) irányra. Az 1. ábráiban (P—X) rúd ez utóbbi módon van berajzolva. A (PX) rúdon (A) tolattyú eltolható, melyet a (P) ponttól (z) távolságnyira hozunk. Ez a to-35 lattyú egyúttal az (O) pont körül forgatható, második (M—M) vonalzó vezetésére is szolgál. Jelöljük OP = p-val és OA = rrel. Az (L—L) vonalzón (11) görgő eltolhatóan van elrendezve, mely görgő síkja 40 merőleges a vonalzóra. Az (R) görgő a (P) ponttal vonószervek írtján úgy van összekötve (RO) távolság egyenlő (OP)vel vagy pedig az (OP)-nek tört része (Ko). Hasonló módon az (M—M) vonal-45 zón (Ri) görgő éldsiiszitatiható, mely görgőnek síkja az (MM) vonalzóra merőleges. így tehát (RiO) egyenlő az (OA) távolsággal, vagy pedig ez utóbbinak törtrésze'(kr); a (k) tényezőnek mindkét esetben azonosnak kell lennie. A (P) ponttal 55 (Ra) görgő úgy van összekötve, hogy a görgő ugyanazzal a (dy) hosszal fejtetik le, mellyel a (P) pont az (Y) irányban eltolódik. Az (Ra) görgő lefejtése mechanikai úton vitetik át az (R és Ri) görgőkre, 60 úgyhogy ez utóbbiak ugyanazzal a (dy) értékkel csévéltetnek le. Az (O) pont körül két párhuzamosan egymás fölött elrendezett (E és Ei) tárcsa forgatható. Az (R) görgő az (E), az. (Rí) görgő pedig az 65 (Ei) tárcsához szorul. Ha a (P) pontot az említett terület körül vezetjük, akkor az (E) tárcsa szöggel forog el, az (Ei) tárcsa pedig 70 szöggel. A két tárcsa forgása közötti kiilömbség ÍL(-l-i-) Az egyik tárcsa peremén osztás, a má- 75 siknak peremén pedig index van; ez utóbbi segélyével olvassuk le a kívánt különbségeket. A részterület körülfutása után az (A) tolattyúval beállítjuk a következő két magassági rétegvonal közepes 80 magassági külömbségét és az ezen vonalak által határolt területet futjuk körül, stb. Az együk tárcsának a másikhoz képest való összes forgása az egész területnek körülfutása után szolgáltatja a kí- 85 vánt Uxz gradienst, egy konstanstól eltekintve. A második Uyz gradiens megállapítására ugyanaz a készülék szolgál. Az (Ra) görgőt ebben az esetben úgy kötjük össze 90 a (P) ponttal, hogy a (P) pontnak (X)