100208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok koncentrálására és beszárítására

csövet és nyitja .a tartány (28) levezető csövét a melegvizet a (31) víztartányba visszavezető (39) cső felé. A (26) és (29) csapokat a (-10) fogantyú közösen működ-5 téti. A találmány további jellemzője abban áll, hogy a fűtőközeg közvetlenül inkább a folyadéktömegre hat, mint annak egy a tartány felületein a fűtőközeg hatásának 10 kitett rétegére, mimellett ez a réteg az említett felületnek váltakozó ki- és betakarása folytán keletkezik, vagy pedig a folyadéktömegfelületén a koncentráció folyamán képződik. 15 Ilyen módon az ilyen rétegnek túlhevítését az azzal járó káros hatásokkal együtt, mint amilyen a koaguláció vagy teljes beszáradás, elkerüljük és ismét a hidegebb felületek szolgálnak a részleges 20 kondenzáció bevezetésére. A fűtőközeg előnyösen folyadékból, pl. vízből áll és világos, hogy a tartány lengése folyamán a fűtőközegnek a (18) térben elfoglalt helyzete a folyadék helyzeté-25 nek megfelelően önműködőlég magától szabályozódik. így a meleg közvetlenül inkább az egész folyadéktömegre hat, mint annak egy, a váltakozó be és kitakarás folytán keletkező rétegére. Továbbá a 30 folyékony fűtőközegnek be- és elvezetése úgy szabályozható, hogy annak a (18) térben levő felszíne lényegileg a koncentrálás arányában csökkenő folyadéktömeg felszínének felel meg, miáltal biztosít-85 juk, hogy az ilyen redukció folytán keletkező réteg nincsen oly közvetlenül a melegnek kitéve, mint a folyadék tömege. A fentiekkel kapcsolatban a tartány felületének egyrésze külső meleg behatás-40 tói teljesen szabad is lehet. Pl. az 1. ábra szerint, a tartánynak nem burkolt (41) toldata van és avégből, hogy a burkolt résztől jövő meleget a toldattal távoltartsuk, a két rész között melegszigetelő (42) 45 gyűrűt helyezhetünk el. Látható, hogy a nem hevített felületnek a rajzokon bemutatott alakja különösen alkalmas arra, hogy a tömegnek a koncentráció utáni redukciója folytán visszamaradt rétegnek 50 túlhevítését megakadályozza. Azonban az a. be- és kitakarás folytán visszamaradt rétegnek egy része számára hűtőfelület is lehet és világos, hogy ez a nem hevített felület mindkét célra, vagy azoknak egyi-55 kére megfelelő arányban alkalmas. A találmány további tárgya olyan berendezés, amelynek segítségével hevített vagy nem hevített levegő vagy más gáz áramát bocsáthatjuk a tartányon keresztül, az elgőzölögtetési folyamat támogató- 60 sára. Ezt az áramot levegőnek vagy más gáznak a tartányba való befuvásával vagy aninak szívásával vagy a kettő kombinációjával érhetjük el. A 3. ábra megfelelő berendezést ábrá- 65 zol, amely (43) fujtatóból áll, amely a (44) fütőkamráii át és innen a hajlítható (45) csővön keresztül az (1) tartányba levegőt szorít, ahonnan az megfelelő nyílásokon át kilép. Az 1. ábrán példaképen a 70 tartány fedele és a toldat pereme közé vékony (46) távolságtartók sorozatát iktatjuk be, amelyek megszakított (47) gyűrűs nyílást képeznek, amelyen át a levegő vagy más gáz eltá\-ozhat. 75 A 3. ábrán vázlatosan feltüntetett foganatosítási alaknál a (47) nyílás körül (48) süveg van és éhből a levegőt a folyadékból eltávozó gőzökkel együtt két, a tartány átmérőjében egymással szembe- 80 helyezett (49) csövön át szávaijuk le, amely csöveket egy V-darab az (51) szívóberendezéssel köti össze. Magától értetődőleg a kezelásnek egyik példaképein foganatosítási módjánál nem 85 vagyunk a tartányban határozott légnyomáshoz kötve, hanem természetesen pl. a szívóberendezéseik elhagyhatók vagy pedig a fujtató berendezések helyett 'használhatóik. 90 Egy további javítást azon berendezéssel (1. ábra) érünk el, amelynek segítségevel a levegő vagy más gáz áramát a tartányban egyenletesen elosztjuk. Ez a berendezés (52) kúpos kamrából áll, amelybe a 95 (45) cső torkol és amelybal a levegő vagy gáz több (53) nyílás útján a tartányba egyenletesen elosztva belép. Ezen nyílások előnyösen olyanok, hagy a levegőt vagy más gázt örvénylő vagy a tartány 100 kerületéhez viszonyítva lényegileg hosszirányú mozgásba hozzák, mimellett az áramlás előnyösen a tartány falainak megfelelő irányban megy végbe. Ezt az áramlást a rajzokon nem ábrázolt rövid 105 csövek segítségével vezethetjük, amelyeket -az (53) nyílásokban tetszés szerinti szög alatt helyezünk el. hogy azok a levegőt vagy gázt a kívánt irányban vezessék. 110 A találmány szerint továbbá a levegő-és gázáramokat a tartányban a folyadék kezelése közben az atmoszférikusnál kisebb nyomás alatt tartjuk. Ott, ahol gázalakú közeget vezettünk be az elpárolog- 115