100206. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos rezgések erősítésére
Megjelent 1930. évi junius hó 1 6-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100206. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Berendezés villamos rezgések erősítésére. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eiiidhoveu. A bejelentés napja 1927. évi január hó 10-ike. Hollandiai elsőbbsége 1926. évi december hó 14-ike. A találmány villamos rezgéseknek thermionikus szerkezetek segélyével való erősbítésére vonatkozik. Ha ily szerkezetek erősbítés céljaira alkalmaztatnak, akkor 5 a sztatikai karakterisztikának nagyfokú meredeksége kívánatos. Közönséges triódoknál már most a sztatikai karakterisztika meredekségének növekedése neon jelentéktelen, ha a szabályozó ráccsal rez-10 gések közöltetnek, amennyiben ezek a rezgések erősbítve vitetnek át az anódra, de fázisban ellenkező, úgyhogy a rácsáram növekedésénél az anódáram ezen növekedő potenciál behatása alatt ugyan nö-15 vekszik, a csökkenő anódpotenciál behatása alatt azonban gyengül és így az anódáramnak eredő növekedése kisebbedik. E hátránynak a végerősítőnél való beszüntetésére a szabályozó rács és az 20 anód között egy úgynevezett védő rácsot, vagyis oly rácsot lehet alkalmazni, mely állandó, aránylag magas pozitív potenciálon tartatik, amikor is egyúttal a végerősítőknél oly nagyon kívánatos lehetőség 25 is kiadódik, hogy a szabályozó rácsot egy megfelelő negatív előfeszültség alá helyezzük. ^Ha azonban az ilyen úgynevezett végcsövet egy erősítőben alkalmazzuk, ak-30 kor az a jelenség lép fel, hogy az anódpotenciálnak csökkenésénél a védőrács! áram az anódáram rovására növekszik és, ha az említett csökkenés oly erős, hogy az anódpotenciál a rács potenciálja alá 35 esik, akkor egyrészt szekundár elektronok mennek át az anódtól a rácshoz, másrészt pedig a primár elektronoknak egy része a védő rács és az anód között haladási irányukat megfordítják és a védő rácshoz mennek visisza. Ezek közül a je- 40 lenségek közül az egyik nagyobb és a másik kisebb mértékben azt eredményezi, hogy a védőrácsáram az anódáram rovására növekszik ós következésképpen az az előny, melyet a védő rács alkalmazása 45 nyújtana, legnagyobbrészt ismét elvész. A jelen találmány ezen jelenségek felismerésén alapszik és oly eszközök alkalmazásában áll, melyekkel elérjük, hogy midőn az anódpotenciál csökken, a védő- 50 rácsáramnak az anódáram rovására való növekedése majdnem teljesen eilkerültetik. A technika mai állásánál több oly eszköz létezik, melyekkel az említett cél el- 55 érhető, ezek az eszközök tehát mind a találmány keretébe esnek. Ezen eszközök közül egynéhány, melyek egyszerűségük ós célszerűségük következtében különösen ajánlatosaik, az alábbiakban van fel- 60 sorolva. 1. A védő rács és a végerősítőnek anódja köz»tt egy segédrácsot rendezünk el éjsi ezt oly állandó potenciálon tartjuk, mely nem jelentékenyen nagyobb, sőt eél- 65 szerűen kisebb, mint az anódpotenciálnak legkisebb pillanatnyi értéke. 2. Az említett segédrácsot oly feszültsógváltozásoknak vetjük alá, melyek az anódnak feszültségváltoZásaitól fázisban 70 180°-al eltérnek. 3. Végerősítő gyanánt oly kisütő csövet alkalmazunk, melynek a kathod és anód között legalább két segédeléktródájia van, amikor is az anód és a védő rács közti tá- 75 válság akként van megszabva, hogy az anódtól származó esetleges elektronok tér-