100204. lajstromszámú szabadalom • Vaskályha

Megjelent 1930. évi jvuiiuH hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100204. SZÁM. JI/ll. OSZTÁLY. Vaskályha. Nagy István kép. kőművesmester Békés. A bejelentés napja 1929. évi január hó 19-ike. A bejelentés tárgya oly vaskályha, melynek belsejébe csőrendszer van építve, melyben a íűtendő helyiség levegője kering, míg e csőrendszert kívülről a tűz-5 gázok súrolják, melyek e csőrendszert felhevítik, amiáltal a csőrendszer az eddigelé a kéménybe, kihasználatlanul távozó melegmennyiséget a benne keringő levegőnek adja át és a kályhának hatásfokát 10 lényegesen növeli, mivel e esőrendszernek összfelülete nagyobb a kályha külső felületénél. A kályha tetején, előnyösen, víztartó kelyhet rendezünk el, amelynek vize az áramló meleglevegő hatására 15 lassan párolog és a fűtendő helyiség levegőjének túlságos kiszáradását megakadályozza, A kályha tüzelőterét előnyösen agyaggal béleljük. A rajzon a találmánynak egyik példa-20 képpeni, kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk; az 1. ábra baloldala a kályha nézetét, jobboldala függélyes hosszmetszetét, a 25 2. ábra a kályha felső részének függélyes hosszmetszetét mutatja, melynek metszősíkja az 1. ábra metszősíkjára merőleges, a 3. ábra a kályhának a tűztér feletti, 30 vízszintes keresztmetszetét mutatja. A kályha ismert módon, tüzelőajtóval és hamuajtóval ellátott tüzelőtérből és ehhez csatlakozó aknaszerű részből áll, melyet felül (b) fedőlap zár el, mely alatt 35 a (d) szabályozószervvel bíró füstelvezetőcső ágazik el. A találmány szerint a kályhának a tüzelőtér feletti, aknaszerű részébe (a,) légkeringőcsövek vannak építve, melyek felső végükkel a (b) fedőlapon, 40 könyökalakban kihajló alsó végeikkel pedig a kályha oldalfalán, ill. a kályhaköpenynek a tüzelőtér feletti részén tömítetten kinyúlnak és a Íűtendő helyiség levegőjével közlekednek. A tüzelőtérben fejlődő lángok és tűzgázok az (a) csöveket 45 végigsúrolják, azokat felhevítik, amiáltal a fűtendő helyiség levegője e csöveken át kering és hatályosan felhevül. A füstgázok pedig az eddiginél lényegesen alacsonyabb hőfokon juthatnak csak a kiír- 50 tőbe. A (b) fedőlapnak, a légkeringőcsöveknek megfelelően lefelé irányuló csőalakú toldatai vannak, amelyekre a légkeringőcsöveknek felső végét toljuk. A légkeringőcsöveknek könyökalakú alsó 55 végei a kályhaköpenynek a tűztér feletti részéhez hasonló módon csatlakozhatnak. A kályha tetején a szokásos, áttört díszfedőt alkalmazhatjuk, melynek felső részén a víztartó (e) kehely van, melynek go vize a keringő levegő hatására lassan párolog és a fűtendő helyiség levegőjének a vaskályhák esetén gyakori, túlságos kiszáradását megakadályozza. A fűtendő helyiség levegője a légkerin- 65 gőesöveknek alsó könyökrészén lép be és felső részén felmelegedve lép ki. Szabadalmi igények: 1. Vaskályha, mely alsó tüzelőtérből és iahhoz csatlakozó aknaszerű felső rész- 70 bői áll, melyet felül vaslemez zár el, mely alatt a füstelvezetőcső ágazik el, jellemezve a kályhának a tüzelőtér feletti, aknaszerü részébe épített, felső végükkel a kályha fedőlemezén át, 75 alsó végükkel pedig a kályha oldalfalán át a fűtendő helyiség levegőjével közlekedő légkeringőcsövek által. 2. Az 1. igény szerinti vaskályha kiviteli