100185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén kitermelésére szénkénegből

Megjelent 193Q. évi juni us hó lti-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100185. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás szén kitermelésére szénkénegből. Lederer Anton vegyész Wien. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi julius hó 21-ike. A 92713. sz. magyar szabadalomban is­mertetve van egy eljárás szén leválasztá­sára szénkénegnek vagy más hasonló ve­gyületeknek gőzeiből bomlásig való he-5 vítés útján, amely eljárásnál a bontási edényben hőmérsékletesést létesítünk és pedig a bontási hőmérséklettől azon hő­mérsékletig, amelynél még a kiindulási anyag kondenzálása nem megy végbe; ek-10 kor a szén a bomlásnál a legmelegebb he­lyen rakódik le, míg a többi bomlási ter­mék alacsonyabb hőmérsékletű helyek felé vándorol. Ha a bontási edényben elektromos fűtést alkalmazunk, akkor 15 ajánlatos szénelektródákat használni, amelyeken azután a szén lerakódik, mi­mellett biztosak lehetünk afelől, hogy ezen lerakódott szént a hordozó, amelyre az lerakódott, nem tisztátalanítja. 20 Kísérletek már most azt mutatták, hogy a szénkéneggőzök vagy hasonló vegyüle­tek bomlásánál kapott szén azon hőmér­séklet magassága szerint, amelynél a bom­lás végbemegy, egészen különböző tulaj-25 donságokat mutat. Ha a szénkéneget a a bontási edénybe vezetjük, miután abban olyan hőmérsékletet létesítettünk, amely kb. 1100® és kb. 1750° között fekszik, akkor a leválott szenet összefüggő fekete, arány-30 lag kemény és merev massza alakjában kapjuk, ha azonban a szénkéneg beveze­tése előtt a bontási edényben kb. 1750°-tól kb. 2100°-ig terjedő hőmérsékletet létesí­tettünk, akkor a bomlásnál a szén más 35 módosulat alakjában rakódik le, amely egy összefüggő szürke, fényes és igen lágy masszát képez, amely fizikai és me­chanikai tekintetben olyan tulajdonságo­kat mutat, amelyek igazolják, hogy a szén ezen módosulatát fémhez hasonló- 4/0 uak jelezzük. Ha már az 1100° és 1750° közötti bom­lási hőmérsékleten az első fekete módosu­lat keletkezett, akkor ez a hőmérséklet­nek kb. 2100°-ig való fokozásánál a máijo- 45 dik szürke módosulatba nem megy át; ez az átalakulás csak igen magas hőmérsék­leten, 2800° fölött következik be. Legjobban megkapjuk a szénnek emlí­tett két módosulatát egyrészt 1600° és 50 1700° hőmérsékleti határok között és más­részt 1800° és 1890° hőmérsékleti határok között. Ha 2100°-on túl megyünk, akkor már nem kapunk szénleválást. A fekete módosulat fajsúlya kb. 1.8, míg 55 az ezüstfényű lágy módosulat fajsúlya 2.3, vagy még ennél nagyobb is. Különö­sen ezen második lágy módosulat tulaj­donságai több tekintetben rendkívül fon­tosak. 60 Ez a módosulat, amint már említettük, összefüggő lerakódás alakjában keletkezik és a hordozóról, amelyre lerakódott, le­vehető, anélkül, hogy összefüggése elpusz­tulna. Ha a hordozónak felülete sima volt, 65 akkor a lerakódás olyan lap alakjában emelhető le, amelynek vastagsága a le­rakódás időtartamától függ. Ez a leemelt lap lemezhez vagy fémdarabhoz hasonlít és úgy mint ez, hajlítható is és mechani- 70 kailag meg is munkálható. Lehet ezen mó­dosulatról forgácsokat leszedni, amelyek úgy, mint az esztergaforgácsok, lágy és szívós fémek megmunkálásánál esavar­szerűen feltekercselhetők, anélkül, hogy 75 letörnének, bármilyen hosszúak is. Ez a széntest csekélyebb vastagságoknál is kés­sel vagy ollóval csíkokká vágható és hen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom