100181. lajstromszámú szabadalom • Antifrikciós csapágy

Megjelent 1930. évi .juiiius Jió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100181. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Antifrikciós csapágy. Aktiebolag-et Svenska Kullagrerfabriken Göteborg, mint Styri Haakon mérnök, philadelphiai lakos jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi jnnius hó 13-ika. É. A. E. A. -beli elsőbbsége 1928. évi junius hó 14-ike. A találmány antifrikciós csapágyakra, főleg nagy sebességű golyós csapágyakra vonatkozik. A találmány célja ily csapágyak szú-5 mára való, hosszú élettartamú kalitka létesítése, mely a csapágyelemekkel minimális súrlódás közben működik együtt és folytonos és bőséges kenőanyag-hozzávezetést biztosít a gördülő elemekhez és 10 ezeknek futópályáihoz. Ily módon a csapágyba jutó por ós más idegen alkatrészek nem vonják maguk után a kalitkának, a gördülő elemeknek és a, futó pályának észrevehető kopását 15 A találmány további célja csekély súlyú kalitka létesítése, mely a gördülő elemek számára előnyös vezetőszervet alkot. A találmány lényegileg két egymással összekötött, hengeres fémlemezrészből álló 20 kalitkából áll, melynek átmérője nagyobb a gördülő elemek (golyók) osztókörének átmérőjénél és mely áttöréseket tartalmaz, melyeken a gördülő elemek szabadon kinyúlnak. A kalitka az áttörések között be-25 felé nyúló bordákkal van ellátva, melyek a gördülő elemek számára távolságtartó szervek gyanánt szolgálnak. A kalitka az osztójkörön kívül érintkezik a csapágy forgó elemeivel és a külső támasztógyűrű-30 tői bizonyos távolsága bn, szabadon fut. A riajz a találmány tárgyának példaképpeni megoldási alaikját szemlélteti. Az 1. ábra a csapágy oldalnézete, az új kalitkának jelenleg legcélszerűbbnek tartott 35 kiviteli alakjával. A 2. ábra metszet az 1. ábra 2—2 voniala szerint. A 3. ábra a kalitkának axonometrikus képe, az 1—2 ábránál kisebb léptékben. A rajz, példaképpen, ú. n. mélyhornyú 40 radiális csapággyal kapcsolatban mutatja az ríj kalitkát. (5) a csapágy belső gyűrűje, (6) a külső gyűrű és (7) a golyósorozat. A golyókat felvevő kalitka előnyösen két egyforma fémlemezrészből áll, me- 45 lyek állandóan össze vannak egymással kötve. A kalitka lényegében (8) hengeres testből áll, melynek átmérője nagyobb a golyó (9) osztókörénél, azonban kisebb átmérőjű a külső (6) gyűrű szomszédos ré- 50 szeinél. A kalitka testében (10) áttörések vannak kiképezve, melyek célszerűen koraiaknak és kisebb átmérőjűek a golyók legnagyobb átmérőjénél. A (8) kalitkatesten, a (10) áttörések között, befelé irá- 55 nyúló (11) és (12) hordák vannak elrendezve. Ezek tetszőleges módon, pl. szegecsek útján vannak egymással összekötve. A rajzban feltüntetett példában a (11) bordában (13) furat van kiképezve, míg 60 a másik (12) bordából (14) szegecs vagy csap szögel ki, amely a (13) furaton áthatol, ahol is a vége le van zömökölve. A kalitka merevítése céljából, a hengeres (8) test befelé irányúló (15) gyűrűs 65 karimákkal van ellátva. A (8) kalitkateist a (9) osztókörön kívül fekszik fel a (7) golyókon és a (6) külső gyűrűtől bizonyos távolságban fut. A (11) és (12) bordák oly helyzetűek, hogy a 70 golyók hatásosan beléjük fogódznak, úgyhogy a kalitkát előremozgatják, miközben a golyók a táimasztógyűrűkön végigfutnak. A bordák helyzete emellett olyan, hogy 75 bőséges kenést kapnak a golyóktól, minthogy ezek golyóérintkezési hornyok mentén fogódznak a bordákba.