100180. lajstromszámú szabadalom • Állócsöves kazán két vagy több, gőzelvételre való felsődobbal
Megjelent 1930. évi .juiii us Ji ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100180. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Állócsöves kazán két vagy több, gőzelvételre való felsődobbal. Vereinig-te Kesselwerke A.-G. Düsseldorf cég1 Düren i/Rheinland és Piedboeuf Theo oki. mérnök Düreii. A bejelentés napja 1929. évi május hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 14-ike. A találmány tárgya oly állócsöves kazán a gőzelvételre való két vagy több felső dobbal, melyeknek felszálló csövei közös alsó dobhoz csatlakoznak. Az ed-5 dig használatos, gőzelvételre való, több felső dobbal ellátott állócsöves kazánok nál kitűnt, hogy a vízfelszín az egyes felső dobokban üzemközben különböző magasságokba áll be ós hogy a kazánok 10 bizonyos terheléstől kezdve gyakran nedves gőzt szolgáltatnak. Ennek oka abban rejlik, hogy a gőzt leadó vízfelület csak bizonyos meghatározott gőzteljesítményig használható fel anélkül, hogy az átömlő 15 gőz a vízből nagyobb tömegeket magával ragadna. A gőzelvételt helyének távolsága a víz felszínétől ekkor ugyancsak szerepet játszik. Ennélfogva a hátsó felső dob mélyebben való elrendezését javasol 20 ták, úgyhogy e dob nem bír gőatérrel, Minthogy ez esetben a vízállás siillye dése a hátsó dobban és a vízállás emel kedése a mellső dobban megakadályoztatik, a víz felszíne és a gőzelvezető-cső-25 csonk közti távolság a mellső felső dobban megnagyobbodik, és így nagyobb gőztel jesítmény válik lehetővé anélkül, hogy a gőz vizet ragadna magával. Javasolták továbbá, hogy a mellső a 30 túlhevítő előtt fekvő forrcsőnyaláb, melyben majdnem az egész gőzképződés megy végbe, két felső dobba torkoljon egy helyett. Ekkor a tüzeléshez közelebb fekvő csősorok az első, mellső felső dobhoz és a 35 mögöttük fekvő csősorok a második dob hoz csatlakoznak. Minthogy a legelői levő; az első felsődobba torkolló csövek, melyek a magasabb fűtőgázhőmérséklet övezetében fekszenek, több gőzt szolgáltatnak, mint a mögöttük fekvő csősorok, az első 40 felsődobba nagyobb számú felszálló csövet torkoltattak, mint a második felső dobba oly célból, hogy a két felső dob megközelítőleg egyenlő gőzszolgáltatása éressék el. Emellett azonban nincs bizto- 45 sítva, hogy a két felső dob gőzszolgáltatása teljesen egyenlő és hogy a gőzt leadó felület a gőzszolgáltatás megengedett legmagasabb értékéig terhelhető meg. A találmány szerint a felszállócsövek 50 akként vannak a felső dobokra elosztva, hogy a felső dobok a gőzelvétel számára egyenletesen vannak megterhelve. Ez a találmány szerint azáltal történik, hogy a felszálló csövek a dobtengelyre haránt- 55 irányban fekvő egyes csőcsoportokra, vannak osztva, melyek a gőzfejlesztő felső dobokhoz egyenletesen csatlakoznak. Minthogy feltehető, hogy a fűtőgázok általában az egész kazánszélességre egyen- 60 letesen vannak elosztva, biztosítva van az, hogy a felső dobok a gőzszolgáltatásra egyenletesen használtatnak fel és hogy a felszállócsövek által mindegyik felső dobba szállított vízmennyiség megközelí- 65 tőleg ugyanaz. Mindegyik felső dobnak tehát egyenlő számú felszálló csöve van, melyek közül egyenlő számú cső a legforróbb, illetve a kevésbbé forró fűtőgázoknak van kitéve. A dobtengelyre haránt- 70 irányban fekvő doboknak az egyes felső dobokra való váltakozó elosztásánál, pl. két felső dobnál, az e dobokban levő csőlyukaknak a felső dobok hosszirányában mért távolsága kétszer akkora lesz, mint 75 a már ismert felosztásnál a dobtengely irányában. Az újabb szerkezetű, nagynyomású kazánoknál ezáltal a csekély
