100175. lajstromszámú szabadalom • Mutató telefonszámok, címek stb. számára

Megjelent 1930. évi .juiiius Jió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI MWmm SZABADALMI BIRÓSiG SZABADALMI LEÍRÁS 100175. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁT.Y. Mutató telefonszámok, címek stb. számára. Heicler Ede mérnök Wien. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 24-ike. A bejelentés tárgya mutató telefonszámok, címek és ehhez hasonlók számára, mely lényegében alul-felül nyitott tokból áll, amelyben egyes lapok olykép vannak 5 elrendezve, hogy azok váltakozva lefelé, ill. felfelé a tokból kihúzhatók, és egy szalag segélyével, mely a tokot és lapokat körülfogja vagy pedig a lapoknak é:s tokfalnak résein áthatol, kezdő helyze-10 tűkbe ismét visszahúzhatok. E szalag egyszersmind a lapoknak teljes kihúzását is megakadályozza. A rajzon a találmány két példaképpeni, kiviteli alakja látható, és pedig az 15 1. ábra a mutató előlnézetét, a 2. ábra oldalnézetét, a 3. ábra metszetét az 1. ábra I—I vonala szerint, a szélesség irányában torzítva nagyított léptékben, a 20 4. ábra második kiviteli alaknak előlnézetét, az 5. ábra ugyanennek oldalnézetét, míg a 6. ábra végül az 1—3. ábrákhoz tartozó részletet mutat. 25 Az 1—3. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a (3) lapokat felvevő (1, 2) tok lapos derékszögű négyszög keresztmetszetével bír. Az e kiviteli alakhoz tartozó (3) lapok (6. ábra) középen (4) réssel bír-30 nak, mely rések a lapoknak a hüvelybe tolt helyzetében, a hüvelynek (1) homlok' és hátfalán kiképezett résekkel egymást fedik olykép, hogy az összes réseken az (5) szalag közösen áthúzható. A (3) la-35 pok (6) lapnyúlványaiknál fogva a tokból kihúzhatók, azonkívül pedig (7) oldalnyúlványokkal is bírnak, amelyek a lapoknak a tokba tolt helyzetében, a toknak (2) oldalrészein felfekszenek és a 40 lapoknak a tokba tolt legmélyebb helyzetét megszabják. (Lásd 4—5. ábrákat is.) Ugyanezen célt azáltal is elérhetjük, ha a tokba, a 3. ábrán látható módon, zegzugosán vagyis kígyóvonalban meghajlított (8) betétet helyezünk el, mikotr is a be- 45 tolt (3) lapok a kétrét összehajlított (9) helyeknek ütköznek. A toknak mellső és hátsó (1) falán, alul és felül (10) sávok vannak, amelyeken az «ABC» betűi olykép vannak elrendezve, hogy a megfelelő 50 betűvel kezdődő címeket hordó (3) lapoknak (6) nyúlványai a sávon lévő megfelelő betű fölé, ill. alá kerülnek. A toknak és lapoknak közös (4) résein áthúzott (5) szalagnak két végén oldhatóan 55 megerősített (11) vastagodások vannak. Az (5) szalag által eltakart helyen középen alul (6) lap nyúlványt nem alkalmazunk. A toknak egyik (2) oldalrészén a (12) szemcsapágyak vannak elrendezve, melyek go a (14) tartó (13) csapnyúlványáira húzhatók. A (14) tartót pl. a falna erősítjük, mikor is a tok a (13) csapok körül elforgatható. Ha a tokból valamelyik (3) lapot kihúzzuk, úgy a lap teljes kihúzását megakadá- <55 lyozza az, hogy a lappal együtt lehúzott (5) szalagnak (11) ütköző végei a tok (4) réseinek ütköznek. A lapnak kihúzott helyzetében, a rajta lévő feljegyzések, címek stb. elolvashatók. A lap kezdő helyzetébe, 70 az (5) szalagnak meghúzása által visszahozható. Ha a szalagot eltávolítjuk, úgy bármely lapot a tokból teljesen kivehetjük, A 4—5. ábrák szerinti kiviteli alaknál a (4) rések hiányzanak. A (16) szalag végte- 75 len szalag alakjában van kiképezve, mely a (19) hüvelyfalakon elrendezett (18) lécek alatt van vezetve. E szalag két-rét össze van hajtva és a tokot közrefogja. A szalag két végén egy-egy (17) húzófül van kiképezve. A 80