100174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korom előállítására, bomlásra hajlamos gázokból
_ 4 — gása következtében a (gl), illetve (g2) csatornák, valamint az (f3) csatorna útján a miunkahengerből kiszállítunk, a (h) csövön keresztül a (lil) tartályba jut. Ebből 5 a tartályból szívja az olajat úgy a nagy-, mint az alacsonynyomású henger dugatytyúja, az illető hengerek végén levő szelepek felé való haladásuk közben és pedig (m2), illetve (ml) csonkán keresztül, míg 10 hátramenetük az obiját ismét a (hl) tartályba juttatja vissza. A (h) olajkibocsáitó csatorna, a (h2) cső útján, (h3) nyomáskiegyenlítő tartállyal közlekedik, amely egyszersmind az olaj 15 készlettartálya is és valamely közönséges és ezért a rajzban fel se tüntetett vezeték segélyével, hideg vízzel hűthető. A (h3) tartály a (h4) csonkán keresztül egy olajszivattyúval, a (h5) csonkán keresztül pe-20 dig egy, a rajzban fel nem tüntetett vezeték útján, az acetilén-szívávezeit-ékkel áll összeköttetésben. Ezzel elérjük, hogy az a gáz, amely a dugattyú és a hengerfalak közötti esetleges tömítetlenségek folytán 25 elillan,baitna, először is nem jut veszendőbe, másodszor pedig nem kerül érintkezésbe a kompresszortól' levegőjével. Ellenkezőleg, ez a gáz az olajjal egyetemben a (h) vezeték útján a (h2) csőbe és a (h3) 30 tartályba kerül, ahol az az itteni olajtöltés felszínére száll fel. A megrajzolt forgótolattyú helyett tersmézetesen bánmely más vezénművet is alkalmazhatunk. Az (fl) forgótolattyú 35 vagy 'akár valamely más vezérműnek átváltását az olaj közvetlen nyomásával is eszközölhetjük, miáltal az (11, 12) vezérlőkarok munkáját megtakaríthatjuk. Továbbá egy szabályozóról gondoskodható tunk, amely megakadályozza, hogy a dugattyúk csekély ellennyomásnál túlerősen vágódjanak hozzá a hengerfödelekhez. Ha ezután a gázfejlesztőből beszívott és a leírt kompresszorban nagy nyomásra 45 komprimált gázit az (a) basítócsőbe bevezettük ós ott meggyújtottuk, akkor a korom az (a) hasítócsövek belsejében lerakódik, ahonnan azt ki kell takarítanunk és egy gyűjtőtartályba át kell vezetnünk. 50 Azonban a korom elszállításához, ill. a hasítócsövek kitakarításához a csövekel nem szabad felnyitnunk. U. i. semmi szín alatt sem szabad levegőnek jutnia a hasítócsövekbe, mert ez igen nagy robba-55 nást idézne elő és a hidrogént is elszenynyezné. A találmány szerint a kormot úgy hozzuk ki az (a) hasítócsövekből, hogy a hasítással támadt hidrogén- és koromelegyet egy koromgyüjtőu hajtjuk keresztül, a 60 hidrogénhez még mindig tapadó kormot exhaustor vagy más efféle szivattyú segélyével újból bevezetjük a hasítócsövekbe és a koromgyűjtőn azonos irányban ismét keresztülvezetjük. Ily módon a hasítócsö- 65 veiket hidrogén és korom elegyévél fujtatjuk ki, vagyis tisztítjuk anélkül, hogy mechanikai szerszámokat vennénk segítségül. Mielőtt azonban az exhausztor segélyével való keresztüllfujtatást elkeade- 70 nők, célszerű a hasítócsöveket rövid időn át tiszta hidrogénnel kifujtaitnunk, hogy a hidrogén túlnyomásával, pl. 8 atm.-val, a csőfalakról lehántsuk a kormot és túlnyomórészt a gyűjtőtartályba juttassuk. 75 E célra u. i. a hidrogénnak a robbanás következtében rendelkezésre álló túlnyomását, az exlmusztorvezeték működtetését megelőzőleg, egy, a rajzban fel nem tüntetett szelepen keresztül, az (n) nyomótar- 80 tályiba engedjük le, mígnem ezen nyomótantá'lyban alkalmas túlnyomást, pl. a már említett 8. a t-m. keletkezik. Ezt követőleg vesszük csak igénybe az exhausztorvezetéket, amely a hasítócsö veket követ ke- 85 zőleg tisztítja: A hasítócsövekliez (ol) vezeték csatlakozik és ezen keresztül szállítja az, (o2) exhausztor a hasítás alkalmával keletkező kormot az (o3) koromgyűjtőbe. Minthogy 90 az (ol) cső nagyjából érintőleges értelemben torkol az (o3) korom gyűjtőbe, a beáramló korom csavarvonalszerű mozgásba jut, amint ezt a rajzon a szaggatott vonal jelzi. A korom tehát- a gyűjtő (o4) tölcsér- 95 aljának falaira rakodik, míg a le nem rakodott rész az (o3) gyűjtőbe mélyedő (oá) tölcséren, valamint az (06) vezetéken és az (o2) exhausztoron. keresztüli, ismét keresztülhatol a hasítócsövön. Az utóbbi 100 csőben a (bl(i) turbinafelületek forgásba hozzák a korom áramát, amely így a még' a liasítócsőben visszamaradt kormot kiragadja. Az egész tehát egy önmagában záródó rendszer, ahol a közeget mindad- 105 dig körfolyamban áramoltatjuk, mígnem valamennyi kormot kihoztuk a hasítócsőből és tiszta hidrogén áramlik körbe. Az (o3) koromgyűjtő (o4) tölcséraljához csatlakozik az (o7) dob és ezen keresztül visz- 110 szűk ki az összegyűjtött kormot. Ebből a célból egy (08) csiga az (o9) kiömlőcsőbe nyomja a kormot, ahonnan az kihull, mihelyt az (o-lO) tolókát nyitjuk. A teljes berendezés működésmódja ezek- 11." után a következőkben foglalható össze: A nagynyomás alatt bomlásra hajlamos