100174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korom előállítására, bomlásra hajlamos gázokból

_ 4 — gása következtében a (gl), illetve (g2) csa­tornák, valamint az (f3) csatorna útján a miunkahengerből kiszállítunk, a (h) csö­vön keresztül a (lil) tartályba jut. Ebből 5 a tartályból szívja az olajat úgy a nagy-, mint az alacsonynyomású henger dugaty­tyúja, az illető hengerek végén levő szele­pek felé való haladásuk közben és pedig (m2), illetve (ml) csonkán keresztül, míg 10 hátramenetük az obiját ismét a (hl) tar­tályba juttatja vissza. A (h) olajkibocsáitó csatorna, a (h2) cső útján, (h3) nyomáskiegyenlítő tartállyal közlekedik, amely egyszersmind az olaj 15 készlettartálya is és valamely közönséges és ezért a rajzban fel se tüntetett vezeték segélyével, hideg vízzel hűthető. A (h3) tartály a (h4) csonkán keresztül egy olaj­szivattyúval, a (h5) csonkán keresztül pe-20 dig egy, a rajzban fel nem tüntetett veze­ték útján, az acetilén-szívávezeit-ékkel áll összeköttetésben. Ezzel elérjük, hogy az a gáz, amely a dugattyú és a hengerfalak közötti esetleges tömítetlenségek folytán 25 elillan,baitna, először is nem jut veszen­dőbe, másodszor pedig nem kerül érintke­zésbe a kompresszortól' levegőjével. Ellen­kezőleg, ez a gáz az olajjal egyetemben a (h) vezeték útján a (h2) csőbe és a (h3) 30 tartályba kerül, ahol az az itteni olajtöl­tés felszínére száll fel. A megrajzolt forgótolattyú helyett ter­smézetesen bánmely más vezénművet is alkalmazhatunk. Az (fl) forgótolattyú 35 vagy 'akár valamely más vezérműnek át­váltását az olaj közvetlen nyomásával is eszközölhetjük, miáltal az (11, 12) vezérlő­karok munkáját megtakaríthatjuk. To­vábbá egy szabályozóról gondoskodha­tó tunk, amely megakadályozza, hogy a du­gattyúk csekély ellennyomásnál túlerősen vágódjanak hozzá a hengerfödelekhez. Ha ezután a gázfejlesztőből beszívott és a leírt kompresszorban nagy nyomásra 45 komprimált gázit az (a) basítócsőbe beve­zettük ós ott meggyújtottuk, akkor a ko­rom az (a) hasítócsövek belsejében lera­kódik, ahonnan azt ki kell takarítanunk és egy gyűjtőtartályba át kell vezetnünk. 50 Azonban a korom elszállításához, ill. a hasítócsövek kitakarításához a csövekel nem szabad felnyitnunk. U. i. semmi szín alatt sem szabad levegőnek jutnia a ha­sítócsövekbe, mert ez igen nagy robba-55 nást idézne elő és a hidrogént is elszeny­nyezné. A találmány szerint a kormot úgy hoz­zuk ki az (a) hasítócsövekből, hogy a ha­sítással támadt hidrogén- és koromelegyet egy koromgyüjtőu hajtjuk keresztül, a 60 hidrogénhez még mindig tapadó kormot exhaustor vagy más efféle szivattyú segé­lyével újból bevezetjük a hasítócsövekbe és a koromgyűjtőn azonos irányban ismét keresztülvezetjük. Ily módon a hasítócsö- 65 veiket hidrogén és korom elegyévél fujtat­juk ki, vagyis tisztítjuk anélkül, hogy mechanikai szerszámokat vennénk segít­ségül. Mielőtt azonban az exhausztor se­gélyével való keresztüllfujtatást elkeade- 70 nők, célszerű a hasítócsöveket rövid időn át tiszta hidrogénnel kifujtaitnunk, hogy a hidrogén túlnyomásával, pl. 8 atm.-val, a csőfalakról lehántsuk a kormot és túl­nyomórészt a gyűjtőtartályba juttassuk. 75 E célra u. i. a hidrogénnak a robbanás kö­vetkeztében rendelkezésre álló túlnyomá­sát, az exlmusztorvezeték működtetését megelőzőleg, egy, a rajzban fel nem tün­tetett szelepen keresztül, az (n) nyomótar- 80 tályiba engedjük le, mígnem ezen nyomó­tantá'lyban alkalmas túlnyomást, pl. a már említett 8. a t-m. keletkezik. Ezt köve­tőleg vesszük csak igénybe az exhausztor­vezetéket, amely a hasítócsö veket követ ke- 85 zőleg tisztítja: A hasítócsövekliez (ol) vezeték csatla­kozik és ezen keresztül szállítja az, (o2) ex­hausztor a hasítás alkalmával keletkező kormot az (o3) koromgyűjtőbe. Minthogy 90 az (ol) cső nagyjából érintőleges értelem­ben torkol az (o3) korom gyűjtőbe, a be­áramló korom csavarvonalszerű mozgásba jut, amint ezt a rajzon a szaggatott vonal jelzi. A korom tehát- a gyűjtő (o4) tölcsér- 95 aljának falaira rakodik, míg a le nem ra­kodott rész az (o3) gyűjtőbe mélyedő (oá) tölcséren, valamint az (06) vezetéken és az (o2) exhausztoron. keresztüli, ismét ke­resztülhatol a hasítócsövön. Az utóbbi 100 csőben a (bl(i) turbinafelületek forgásba hozzák a korom áramát, amely így a még' a liasítócsőben visszamaradt kormot ki­ragadja. Az egész tehát egy önmagában záródó rendszer, ahol a közeget mindad- 105 dig körfolyamban áramoltatjuk, mígnem valamennyi kormot kihoztuk a hasítócső­ből és tiszta hidrogén áramlik körbe. Az (o3) koromgyűjtő (o4) tölcséraljához csat­lakozik az (o7) dob és ezen keresztül visz- 110 szűk ki az összegyűjtött kormot. Ebből a célból egy (08) csiga az (o9) kiömlőcsőbe nyomja a kormot, ahonnan az kihull, mi­helyt az (o-lO) tolókát nyitjuk. A teljes berendezés működésmódja ezek- 11." után a következőkben foglalható össze: A nagynyomás alatt bomlásra hajlamos

Next

/
Oldalképek
Tartalom