100172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás drótszövetből álló rezgősziták előállítására, vibrárotokhoz

Megjelent l'.KÍO. évi .jiurnis lm l(5- n. MAGYAR K I H A 1/Y I SZARA HA I,MI MRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100172. SZÁM. — XVI/Cl. OSZTÁLY. Eljárás drótszövetből álló rezgősziták előállítására, vibrátorokhoz. Hermáim Rudolf gyártulajdonos Dresden. A bejelentés napja 1929. évi jnlius hó 13-ika. A szitafenekeknek rezgőszitáknál, pl. vibrátorok rezgőszitáinál fellépő, gyorsan egymásrakövetkező rezgőmozgásai által a szitaszövetek drótjai rendkívül nagy 5 igénybevételnek vannak alávetve. Ha e drótszövetek az eddig a kereskedelemben szokásos tulajdonságokkal bírnak, akkor az a hátrány lép fel, hogy e drótszövetek gyorsan tönkremennek. 10 Drótszövetek előállítására emellett általában lágy, képlékeny drótanyagot kell alkalmazni, mely úgy szőhető egybe, hogy az egymást keresztező drótok hullámosodnak. Ha ellenben kemény anyagot ve-15 szünk, akkor a drótok ily hullámosodása nem következik be, ami avval jár, hogy a drót fekvése nincs biztosítva, a drótok helyzetüket könnyen változtathatják, miáltal szemegyenlőtlenségek és hibás meg-20 szitálások keletkeznek. Azon célból, hogy vibrátorok rezgőszitáinak drótszöveténél e hátrányokat kiküszöböljük és oly drótszöveteket állítsunk elő rezgőszitákhoz, melyeknek élet-25 tartama hosszá és szemteljesítményük egyenlő, a találmány szerint rezgőszitákhoz való ily drótszöveteknél a láncdrótokat lágy, képlékeny anyagból, a vetülékdrótokat ellenben nagyértékű rúgóacélból JO készítjük. A láncdrótok az egybeszövésnél ugyanoly módon hullámosodnak, mint a rendes kivitelű szöveteknél, mivel az anyag lágy, képlékeny. Minthogy a vetülékfonalak nagyértékű rúgóacélból álla-35 nak és így az egybeszövésnél nem hullámosodhatnak, azért a rúgóacélból való vetülékdrótokat, magában véve ismert módon, előzőleg hullámosítjuk — mimellett a hullámosítás pontosan a láncdrótok tátO volságának felel meg — és azokat ezen előliullámosított állapotban helyezzük be a láncdrótok nyitott szádjába, az egybeszövés céljából. Ha az iiymódon előállított szöveteket a hosszoldalakon befogjuk, akkor a rúgó- 45 acéldrótok mindkét oldalon be vannak szorítva úgy, hogy azok engedékeny rúgok gyanánt működnek, míg a lágy anyagból való hosszdrótok csak a rúgódrótok közötti egyenletes távolságot hatá- 50 rozzák meg. Ily szita nemcsak rendkívül nagy rúgóhatású, minélfogva a rezgőmozgást növeli, hanem a nagy szilárdságú; nagyértékű acéldrót alkalmazása és az ezáltal elért rugalmas engedékenység által 55 egyidejűleg nagy tartósságot is érünk el. Azonkívül pedig a vetiilókdrótok számára nagyértékű acéldrótanyagnak az alkalmazása által sokkal kisebb drótvastagság alkalmazása válik lehetővé, miáltal 60 a szita nagyobb nyílt felületet nyer, minek következtében annak nagyobb áteresztőképessége és teljesítménye van biztosítva. A drótszövetből álló rezgősziták elő- 65 állítására való fentebb leírt eljárás gyakorlatilag csak egy bizonyos legkisebb szemnagyságú drótszövetekhez alkalmazható, mivel a rúgóacél-vetülékdrótok előhullámosítása, azi anyagkeménység bizo- 70 nyos egyenlőtlenségei következtében, kis szemnagyságokhoz nem eszközölhető abszolút egyenletességgel, miáltal viszont az egyenlőtlenségek sűrűszemű drótszöveteknél igen erősen észrevehetővé válnak. 75 Kis szemnagyságú drótszövetek előállítása céljából nemcsak a lánc-, hanem a vetülékdrótokat is lágy acélanyagból készítjük, a vetiilékdrótok között pedig bizonyos közökben egy-egy erős, kemény 80 fc