100157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására

Megjelent 1930. évi jnnius lió 16-án. MAGIAK KIRÁLYJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10015T. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelöauyagbrikettek előállítására, t Ford James Steward tisztviselő és Murray Frederick kereskedő Greymouth. A bejelentés napja 1929. evi május hó 15-ike. Uj-Zelandi elsőbbsege 1928. evi november hó 30-ik&. A találmány finom szemcséjű vagy poralakú tüzelőanyagok és más széntartalmú anyagok brikettezésére vonatkozik, tüzelőanyagok előállítása céljából. 5 Az ismert eljárásoknál a finom szemcséjű vagy poralakú anyagokat megfelelő mennyiségű kötőanyaggal keverték és ezen keveréket erős nyomásnak vetették alá, mely a kötőanyag szárító és össze-0 tartó tulajdonságainál fogva az egész tömeget szilárdan összekötötte. A gyakorlatban az említett módon előállított brikettek (kőszénbrikettek stb.) nem bizonyultak célszerűeknek, mert ned-5 vesség, meleg és másféle behatások alatt a használt kötőanyag mineműségének és mennyiségének megfelelően eltöredeznek vagy más módon romlanak. Azonkívül igen sok esetben ezen ismert 3 brikettek előállítási költsége túlnagy, ha meggondoljuk, hogy mechanikai szempontból nem elég ellenállók. A találmányt tüzelőanyagbrikettek, kőszénbrikettek, stb. előállítására való oly j eljárás képezi, melynél nagy nyomásra szükség nincs. A találmány szerint előállított brikettek igen nagy kalorikus értékűek, ezenkívül kemények, mechanikai szempontból ellenállók, külső felületük ) pedig sem meleg, sem nedvesség hatásával szemben nem érzékeny. A találmány értelmében szénpor vagy más széntartalmú poralakú vagy finom szemcséjű anyag és valamely széntar> talmú kötőanyag keverékét rövid ideig, körülbelül 10—20 percig, magas, pl. 500— 700° C hőmérsékletnek vetjük alá, hogy ilymódon a kívánt agglomerátumot nyerjük. Ezen kezeléssel azt érjük el, hogy a 40 kötőanyag egy része belülről kifelé elhelyezkedvén elszenesedik és kemény, szilárd kérget képez, mely a brikett belsejét védi. Ezen belső rósz gyakorlati szempontból szilárddá válik és pedig a hő 45 behatására, valamint a kötőanyag eltávolítása folytán. A találmány egyik előnyös kiviteli módja, esetében szénszerű kötőanyag gyanánt a cukorgyártásnál melléktermékként 50 nyert, melasz vagy pedig a cukorrépából vagy a cukornádból nyert cukrot és Öszszes melaszt tartalmazó kivonatokat használjuk fel. Kívánatra más szénszerű kötőanyagot 55 is alkalmazhatunk pl. olajat, kátrányt stb. A gyakorlatban a kötőanyagot előnyösen meleg állapotban keverjük a poralakú vagy finom szemcséjű anyaghoz, pl. 5 rész kötőanyagot 100 rész tüzelőanyagra szá- 60 mítva. Ha melaszt használunk fel kötőanyagul, azt ugyanannyi vízzel hígítjuk. Pl. igen jó eredményeket értünk el 100 tonna szénporhoz 5 tonna melasz és 3% tonna 65 víz hozzákeverésével. Ezen összekeverést előnyösen dagasztógépben végezzük, ahova az összes alkatrészeket beöntjük. A dagasztógép plasztikus tömeget állít 70 elő, melyet a kívánt alakra szétvágunk és alakítunk. Az ily módon nyert formadarabokat azután, mint fent említettük,