100150. lajstromszámú szabadalom • Hidegtároló gázfelbontó berendezésekhez
Megjelent 1930. évi junius hó 16-áu, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100150. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Hidegtároló gázfelbontó berendezésekhez. Fránkl Mátyás mérnök Augrslburg'. Pótszabadalom a 96093. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1928. évi julius hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 1-je. A találmány oly hidegtárolóra vonatkozik, amilyent gázszétbontáshoz a 96.093. sz. törzsszabadalom szerinti eljárásnál alkalmazunk. Ennél az eljárásnál az alkal-5 mázott hidegtárolók hengeres vagy négyszögletes bádogköpeinyek; rajtuk a gáz a bádogköpeny tengelye irányában áramlik át. A gáz ekköziben a bádogköpeny belsejében levő bádogcsíkokba ütközik. 10 melyek között a gáz áthaladására 0.5—2.5 mm rés marad, amikoris a hideg, illetve meleg kicserélése végbemegy. Miután a vas fajlagos hője igen alacsony hőmérsékleteken lényegesen kisebb, mint atmosz-15 íérikus hőmérsékleten és épígy a gáztérfogat csökkenő hőmérséklettel csökken, míg a gázok fajlagos hője meglehetősen egyenletes marad, a tárolóbetét oly alak ját kellett keresni, mely ezekkel a körül-20 menyekkel számol. A hidegtárolókban a hőmérséklet felülről lefelé csökken, éppúgy a gáztérfogat, valamint a tárolók vasbetétjének fajlagos hője is. Ez 190 fokon már 0.036 szemben 0.11 fajlagos hővel 20 25 fokon, tehát a fajlagos hő két harmadrésszel kisebb. Körülbelül hasonló mértékben csükken a gáztérfogat. A találmány értelmében a tároló beiterét bizonyos számú övre osztjuk ós eze-30 ket az öveket egy-egy rétegben spirálisan berakott bádogcsíkokkal töltjük meg, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a gáz által súrolt bádogcsíkfelület a tároló hideg vége felé növekedik, a gáz áthala-35 dási keresztmetszete ellenben csökken. A rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az 1. ábra a hidegtároló nézete, mimellett a köpeny részben ki van vágva, úgyhogy a betétek láthatók: a 40 2. ábra a bádogköpenyen az 1. ábra A—B és C—D vonala mentén vett vízszintes metszet; a 3. ábra oldalnézetben két bádogcsíkot mutat, mimellett a mellső csíkot teljes 15 vonalaik, a hátsót pedig szakadozott vonalak jelzik; a 4. ábra a bádog csíkok felülnézete; az 5. ábra pedig a bádogcsíkok oldalnézete. 50 Ezen utóbbi ábra bal oldala az elől fekvő, jobb oldala pedig a mögötte fekvő csíkot szemlélteti, mimellett a mellső le van vágva. A bádogcsíkokat a találmány értelmében 55 felülről lefelé fokozatosan fogyó közbenső térrel helyezzük be, miáltal a gáz számára is fokozatosan kisebb átmeneti keresztmetszetek adódnak, mi a fokozódó lehűléssel csökkenő gáztérfogatnak megíe- 60 lel. Ez az 1. ábrából látható. Az (a) bádogköpeny három helyen van felvágva, úgyhogy a bádogbetétek nézetben láthatók. A csíkokat körallakú tárolótartályok esetén a 2. ábra szerint 500—1500 65 mm átmérőjű spirálisok alakjában tekercseljük, négyzetes tartályok esetén pedig a csíkokat a négyzet oldalainak megfelelő hosszúságú darabokra vágjuk és ezen daraboklat egyenkint helyezzük be, miméi- 70 lett azokat úgy kell alakítani, hogy az előre tervezett közbenső tér magától adódjék. Lehetőleg nagy teljesítmény elérése céljából a csíkoknak hullámos profilt kell 75 adni és az átvezetett gázoknak élénk örvénylést kell elérni. A csíkoknak azonban