100142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék útitáskák acél-foglalatkereteinek előállítására

4. ábrán a leválasztott és bevágásokkal ellátott útitáskához való fenéksín látható. Az 5. ábrán a profilhengermű felülnézete 5 van feltüntetve. A fi. ábra a fedélsín keresztmetszete. A 7. ábra a fenéksín keresztmetszete. A 8. ábra a levágószerkezet oldalnézete. A 9—11. ábrák a levágószerkezet vágólO kését az egyes munkafolyamatokban mutatják. A bevágó- és leválasztókészülék alapja (1)-el, a (7) acélszalag felfekvési felületei (2) és (3)-al vannak jelölve. A rajzon nem 15 ábrázolt módon, közös tengelyen, egymás mellett két cséve van elrendezve. Az egyik csövéről a fenéksínhez való (7), a másik csévéről a fedélsínhez való (18) acélszalag fejtődik le. A (4) kettős szer-20 számnak, mely fel- és lefelé mozgó, a mellső része bevágó- és a hátsó része leválasztó-szerszám. A (4) kettős szerszám lényegében csákozószerszám és egyszersmind az (5) lyukasztói is vannak, melyek 25 a leválasztáskor a (6) furatokat a fenéksínhez való (7) acélszalagban kicsákozzák. A (8) ütköző a hosszúságnak, míg a (9) ütköző a szélességnek megfelelő beállítására való. Ezek az ütközők a (10) sínen 30 eltolhatók és a (11) csavaranyákkal a kívánt helyzetben rögzíthetők. A (4) szerszám hátsó részének leválasztóvágásai (12)-vel, míg a (4) szerszám mellső részének bevágásai (13)-al vannak jelölve. A 35 (13) bevágások, az acél-foglalatkeret sarkainak megfelelő helyeken vannak. A fenéksínhez való acél-foglalatkeret, a 4. ábrán látható módon, egy darabból áll, melyet a végein lévő (6) furatok és szö-40 gecsek, a körülhajlítás és az előzetes hengerlés után, U-alakú keresztmetszetű derékszögű négyszögű keretté kötnek össze. A protilhengermü (5. ábra) kettős hengermű. Ezen hengermű (14) része az II-45 alakú keresztmetszetű útitáska-acélfoglalatkeretnél, azaz ct fenéksínnél, a bevágások létesítése és a leválasztás után hengerel. Itt a vágott és csákozott acélszalagot a 7. ábra szerinti keresztmetszetűre 50 hengereljük. E hengermű másik (15) részében a rajzon nem ábrázolt csévéről jövő másik acélszalagból a fedélsíneket a 6. ábra szerinti keresztmetszetűre hengereljük. A két résznek közös (16) meghaj-55 tása van. Az egyes hengereket fogaskerekek útján forgatjuk vagy mozgatjuk. Minden egyes (17) tengelyen két henger ül. A (18) fedélsín (15) hengerlőpályájának végén a (19) vágószerkezet van, mely a hengerelt (18) fedélsíneket belülről átvágja. A vágószerkezet kétkarú emelő (8. ábra), alakú, melyre a (20) húzórúgó hat és (21)-nél forgathatóan van ágyazva. A (18) íedélsín, a 8. ábrán látható helyzetben kerül ki a profilhengerműből. A (22) vágókés, a 9—11. ábrákon látható módon, a (18) fedélsínt belülről vágja át. Ez különösen fontos, mivel csupán ilymódon lehetséges az, hogy a (18) íedéisínek viszszahajlítását az átvágás ne deformálja. A (19) levágószerkezet (19a) karjának az óramutató járása irányában való forgatásakor, a (22) kés, a 9—11. ábrákon látható módon, körívben halad lefelé és mellső élével a (18) fedélsínt részekre vágja szét. A (23) kézikerék (5. ábra), a (16) gépihajtás kiiktatásakor, önműködően bekapcsolódik. A kézikerék a profilhengerművet, tetszés szerint, előre- vagy visszaforgathatja, úgyhogy a fedélsín levágandó hossza pontosan beállítható. A íenéksín előállítása, mely nagyjában már a fentiekből következik, a következő: A rajzon nem ábrázolt egyik csévéről jövő, a fenéksínhez való acélszalagot a (3) pályára való helyezés után a (4) kettős szerszámba vezetjük. A (4) szerszám, lefelé meneténél a (12) átvágást létesíti (az előző munkamenetben elkészített fenéksín leválasztása, vagy a munka kezdetén a 4. ábra baloldalán feltüntetett hulladék levágása), miáltal az egyik acél-foglalatkeret (fenéksín) kezdetét és a másik végét képezte és egyidejűleg a (6) furatokat kilyukasztja. Ezt követőleg a (7) acélszalag újonnan képezett végét a (2) pályán csúsztatva, a (8) ütközőig vezetjük. Ezután a (4) szerszám ismét lefelé halad és mellső részével az útitáska hosszának megfelelő első (13) bevágást létesíti. Ezt a bevágást azután a (9) ütközőig vezetjük és újabb, az útitáska szélességének megfelelő (13) bevágást létesítünk. Ezután a (7) acélszalagot tovább előre vezetjük és bevágott részével ismét a (8) ütközőhöz illesztjük, tigyhogy a (4) szerszám újabb lefelémenetével, az útitáska hosszának megfelelő (13) bevágás keletkezik. Végül a (7) acélszalagot, az utolsónak bevágott részével, a (9) ütközőhöz illesztjük és pedig annak felső (9a) jelzésébe és egyidejűleg a (7) acélszalagot ismét a (3) pályára visszaemeljük, úgyhogy a (4) szerszám hátsó része keresztülvágja és ismét egy (1.2) átvágás létesül.