100135. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet belső égésű mótorokhoz

Megjelent 1930. évi junins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100135. SZÁM. — Vd/Sá. OSZTÁLY. Szabályozó szerkezet belső égésű mótorokhoz. Csonka János gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi május hó 3-ika. Sok esetben szükséges, hogy belső égésű motorok fordulatszáma terhelésüktől függetlenül gyakorlatilag állandó legyen, mely cél elérésére szolgálnak az ú. n. regulátorok. Jelen találmány is a belső égésű motorok fordulatszám szabályozását célozza, olyan kiviteli alakban, ami a szabályozást az eddigi kiviteli alakoknál közvetlenebbé teszi. A regulátorok általában azáltal működnek, hogy valamely forgó tengelyen csuklósan elhelyezett súlyoa test a forgás által fellépő centrifugális erő hatása következtében igyekszik a tengelytől eltávolodni. A centrifugális erő váltó-Z&SCI által okozott elmozdulást használják ki a regulátorok olyképpen, hogy a súlyok mozgását rendszerint szögemeltyűvel, majd arról csuklós rudazattal tovább származtatva a tüzelőanyagot vezető csatorna keresztmetszetét változtatják; a szerkezet kiegészítését képezi a súlyok centrifugális ereje ellen működő rúgó, ami a regulátor működését stabilissá teszi, Jelen leírásban körülírt szerkezet működése azáltal válik közvetlenné, hogy feleslegessé teszi a regulátor súly és a tüzelőanyagcsatorna (legtöbbször szívócső) keresztmetszetét változtató elem (rendszerint fojtó szelep) közti csuklós rudazatot. Azáltal, hogy a csuklós rudazat elmarad, a szabályozó működése sokkal érzékenyebbé válik, mert kisebb az elmozdítandó részek tömege, kisebbek a holtmozgások, kisebbek a súrlódások s amellett szerkezeti megoldásából kifolyólag ki nem iktathatóan működik. A mellékelt rajzban az 1., 2., 3. és a 4. ábrák vázlatos hosszmetszetben és négy különböző kivitelben mutatják be jelen találmányt. Az egyes ábrákon végigmenve, 40 a szabályozó működését az alábbiakban ismertetem: Az 1. ábra szerinti szerkezet (D) forgó tengelyére fel van ékelve az (E) regulátoragy, melynek végein ülnek a (H) csap kö- 45 rül elmozdítható (F) regulátor súlyok. A súlyokat a (G) rúgó hfizza a tengely középvonala felé míg a centrifugál erő igyekszik azokat ellenkező irányban elmozdítani. A (D) tengellyel együtt forog 50 a (J) csúszó hüvely (a csúszóhüvelynek azonban nem kell okvetlenül forognia), melyet a súlyok a csúszó hüvely (L) hornyába nyúló karjukkal tengelyirányban elmozgathatnak. A szabályozó forgó részét 55 az (M) tok veszi körül, ahhoz van erősítve az (N) tüzelőanyagcsatorna (szívócső), ami sok' esetben a tüzelőanyag és a levegő keverékét szállítja, ennek a keresztmetszetét szűkíti, illetve bővíti a csúszó 60 hüvely (K) vége —- a tüzelőanyag szabályozására való alkatelem — aszerint, amint a mótor terhelése csökken vagy nő A (J) csúszó hüvely végén csavarmenettel van ráerősítve a (K) beállítócsavar. 65 Ha a (K) csavart mélyebben ráhajtom a csúszó hüvelyre, akkor a regulátor súlyoknak előbbi helyzete mellett, vagyis az előbbi stacionár fordulatszámot feltételezve, a beállítócsavar nagyobb kereszt- 70 metszetet enged meg a tüzelőanyag áramlásának. Ennek az lesz a következménye, hogy a motor olyan, az előbbitől eltérő, nagyobb fordulatszámot vesz fel, amelynél a tüzelőanyagcsatorna keresztmetszete, a 75 mótor terhelése, a súlyok és a rúgók egyensúlyi helyzetbe kerülnek. Tehát a beállítócsavar elmozdításával a mótor