100135. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet belső égésű mótorokhoz

Megjelent 1930. évi junins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100135. SZÁM. — Vd/Sá. OSZTÁLY. Szabályozó szerkezet belső égésű mótorokhoz. Csonka János gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi május hó 3-ika. Sok esetben szükséges, hogy belső égésű motorok fordulatszáma terhelésüktől füg­getlenül gyakorlatilag állandó legyen, mely cél elérésére szolgálnak az ú. n. regu­látorok. Jelen találmány is a belső égésű motorok fordulatszám szabályozását cé­lozza, olyan kiviteli alakban, ami a szabá­lyozást az eddigi kiviteli alakoknál köz­vetlenebbé teszi. A regulátorok általában azáltal működnek, hogy valamely forgó tengelyen csuklósan elhelyezett súlyoa test a forgás által fellépő centrifugális erő hatása következtében igyekszik a tengely­től eltávolodni. A centrifugális erő váltó-Z&SCI által okozott elmozdulást használják ki a regulátorok olyképpen, hogy a súlyok mozgását rendszerint szögemeltyűvel, majd arról csuklós rudazattal tovább származtatva a tüzelőanyagot vezető csa­torna keresztmetszetét változtatják; a szerkezet kiegészítését képezi a súlyok centrifugális ereje ellen működő rúgó, ami a regulátor működését stabilissá teszi, Jelen leírásban körülírt szerkezet mű­ködése azáltal válik közvetlenné, hogy feleslegessé teszi a regulátor súly és a tü­zelőanyagcsatorna (legtöbbször szívócső) keresztmetszetét változtató elem (rendsze­rint fojtó szelep) közti csuklós rudazatot. Azáltal, hogy a csuklós rudazat elmarad, a szabályozó működése sokkal érzéke­nyebbé válik, mert kisebb az elmozdítandó részek tömege, kisebbek a holtmozgások, kisebbek a súrlódások s amellett szerkezeti megoldásából kifolyólag ki nem iktatha­tóan működik. A mellékelt rajzban az 1., 2., 3. és a 4. ábrák vázlatos hosszmetszetben és négy különböző kivitelben mutatják be jelen ta­lálmányt. Az egyes ábrákon végigmenve, 40 a szabályozó működését az alábbiakban ismertetem: Az 1. ábra szerinti szerkezet (D) forgó tengelyére fel van ékelve az (E) regulátor­agy, melynek végein ülnek a (H) csap kö- 45 rül elmozdítható (F) regulátor súlyok. A súlyokat a (G) rúgó hfizza a tengely kö­zépvonala felé míg a centrifugál erő igyekszik azokat ellenkező irányban el­mozdítani. A (D) tengellyel együtt forog 50 a (J) csúszó hüvely (a csúszóhüvelynek azonban nem kell okvetlenül forognia), melyet a súlyok a csúszó hüvely (L) hor­nyába nyúló karjukkal tengelyirányban elmozgathatnak. A szabályozó forgó részét 55 az (M) tok veszi körül, ahhoz van erő­sítve az (N) tüzelőanyagcsatorna (szívó­cső), ami sok' esetben a tüzelőanyag és a levegő keverékét szállítja, ennek a kereszt­metszetét szűkíti, illetve bővíti a csúszó 60 hüvely (K) vége —- a tüzelőanyag szabá­lyozására való alkatelem — aszerint, amint a mótor terhelése csökken vagy nő A (J) csúszó hüvely végén csavarmenet­tel van ráerősítve a (K) beállítócsavar. 65 Ha a (K) csavart mélyebben ráhajtom a csúszó hüvelyre, akkor a regulátor sú­lyoknak előbbi helyzete mellett, vagyis az előbbi stacionár fordulatszámot feltéte­lezve, a beállítócsavar nagyobb kereszt- 70 metszetet enged meg a tüzelőanyag áram­lásának. Ennek az lesz a következménye, hogy a motor olyan, az előbbitől eltérő, nagyobb fordulatszámot vesz fel, amelynél a tüzelőanyagcsatorna keresztmetszete, a 75 mótor terhelése, a súlyok és a rúgók egyensúlyi helyzetbe kerülnek. Tehát a beállítócsavar elmozdításával a mótor

Next

/
Oldalképek
Tartalom