100129. lajstromszámú szabadalom • Vasváz, vasbeton épületszerkezetekhez, valamint eljárás ez épületek készítésére

Megjelent 1930. évi .június hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100129. SZÁM. — YlII/a. OSZTÁLY. Vasváz, vasbeton épületszerkezetekhez, valamint eljárás ez épületek készítésére. Dr. Bauer Bruno építészeti tanácsos Wien. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 26-ika. Noha a vasbetónépítkezés, a vasvázas vagy acélvázas, építkezési móddal szem­ben, sok előnnyel jár, mégis nagyméretű épületeknél, pl. az úgynevezett felhőkar­j colóknál, a vasvázas, építkezési mód a vasbetont teljesen kiszorította. A vas­vázas, építkezési módnál, tudvalevően, a falak teherhordóképességét nem használ­ják ki, hanem ez építési elemeket, kizáró-D lag, az egyes helyiségek elhatárolására használják, mímel lett az összes, ass épü­letre ható erőket (hasznos teher, szél­nyomás stb.), kizárólag, az ezen igénybe­vételre méroíezett vasváz veszi fel, mely > hengerelt vasakból, rendesen U-vasakból, szögecselés vagy hegesztés útján készül, Az ilyen vasváz tehát az egész épületet behálózó, tökéletes hordiozóállványt képez, melyet a vasszerkezeteknél szokásos szerei ) léssel készítenek el és elkészülte után esu pan tűzbiztosan burkolnak és befalaznak A tartóoszlopok tűzbiztonsága, az egésa épület fennmaradása érdekében, a legfon tosabb kellékek egyike, mert az alsó emele­j tek egyikében keletkező tűz ez oszlopokat annyira megmelegítheti, hogy azok alak­változást szenvednek és az épület beomlá­sát eredményezik. Az acélvázas, építkezési mód, mely ) Amerikából terjedt át Európára és felhő­karcolók építésénél talál alkalmazást, azon hátránnyal jár, hogy a teljes, falazási anyag, mit a tartóoszlopok tűzbiztos bur­kolására és a födémkészítésre használunk, ) akár betonból, akár téglából van, csupán mint a vasváz terhelése vehető figye­lembe, mivel teherhordozásra nem hasz­nálható. Ezzel szemben a vasbetón épület­elemekben mindkét építkezési anyag, a vas és a betón, a teherhordásban meg- ío felelő módon résztvesz, úgyhogy ilyen szerkezeteknél a vasbetétet körülvevő be­tón a vasat nemcsak a tűz és rozsda rom­boló hatásától védi meg, hanem egyúttal a teherhordásban is résztvesz. E gazda- 45 sági előny azonban csak részben használ­ható ki, mert a vasbetón épületszerkeze­tek csak a betón megkeményedése után szilárdak, miért is a szerkezet kialakítá­sához merev héjazat szükséges. E merev, 59 rendesen fából készült, üreges öntőformát, aránylag magas költségek árán, a hely­színen kell előállítani és a betón meg­keményedése után el kell távolítani. A vasbetónépítkezés által a vasvázizal szem- 55 ben elérhető megtakarítások jó részét a héjazat készítésének költségei emésztik fel és ehhez járul, hogy a vasbetónépítkezés­nél a héjazat készítését, a vasbetét be­helyezését és a betón csömöszölését az 60 egyes emeleteknél felváltva kell végre­hajtani, mert az egész épület számára a szükséges, egységes csömöszölőformánalc fából való elkészítése, e teljes forma kellő állékonyságának szükségessége miatt, na- 65 gyon költséges volna. A találmány értelmében lehetővé válik a vasvázas építkezési mód előnyeit a vas­beton előnyeivel egyesíteni és mindkét építési mód hátrányait kiküszöbölni. A ta- 70 lálmany szerinti vasbetétváz nem arra szolgál, hogy az egész épület szániára egy­magában képezzen hordozóállványt, mégis annyira hordképes és merev, hogy a héja­zat készítését ós a betonozást nem szüksé- 75 ges felváltva hajtani végre, tehát a munkamegszakítások nem szükségesek, hanem lehet a vasbetétvázat egységesen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom