100126. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver

._ 2 — ben lévő nyílások a csőnek légáramlás se­gítségével való hűtését teszik lehetővé. Amint a 10., 11., 12. és 13.. ábrából ki-, tűnik, a fegyver (1) vázának (14) csőrésze 5 van, melyet elől példaképpen csavár­menetes rész köt a visszafutócső (6) bur­kolatához. Az (1) váznak két párhuzamos (15, 15) oldalfala van, melynek vezetékein » egy, ,a vissz,afutócső robbanókamrájáhoa 10 erősített alkatrész megfelelő részei csúsz­hatnak. A fegyver vázának meghosszab­bítását alul az üreges (17) szekrény ké­pezi, mely a tárat és a mechanizmus né­mely részét foglalja magába. A csőszerű 15 (14) rész oldalán az átütött hüvelyek, illetve a kidobott töltények a (19) nyílá­son keresztül kivehetők. A 14., 15. és 16. ábrák a (2) visszafutó­cső (21) robbanókamrájának és a vissza-20 futócsőre erősített (20) résznek kiképzését külön tüntetik fel. A (20) részt példa­képpen csavarmenetekkel erősítjük a visszafutócső (21) robbanókamrájához. A (20) rész üregében a mozgó závárzat fog-25 lal helyet. Az (1) váz oldalsó (15, 15) ré­szein levő vezetékeknek megfelelő oldalsó (22) munkalécek a vázhoz képest elmoz­duló (20) rész vezetését biztosítják. A 3. ábra világosan feltünteti a (20) 30 alkatrésznek a fegyver (1) vázához képest elfoglalt helyzetét. A (20) rész, alsó vége táján ,a (23) nyílással van ellátva, amelybe a (11) tár felső része hatol be. Ez a nyílás oly nagy, hogy a (20) résznek a 35 (11) tárhoz képest való viszonylagos el­mozdulásait megengedi. A mozgó (28) závárzatot a {32) vissza­állító rúgó tartja slülső helyzetében, amely rúgó a (29) kar közvetítésével fejti 40 ki hatását. A kar egyik vége (30)-nál a závárzat hátsó részéhez csatlakozik, mj'g másik vége a (32) rúgó hatása alatt álló (31) dugattyúval van összekötve. A (32) rúgó a (16) csőben csúszhat. 45 A mozgékony (28) závárzat a lefelé ki­álló (33) nyúlványt hordja, mely rend­szerint a visszafutócső (21) robbanókam­rájához erősített (20) rész (25) üregében van rögzítve és amelynek hátsó felülete 50 a (26) vállal oly módon érintkezik, hogy a závárzatot normális lövőhelyzetében el­reteszeli. A kiváltás úgy történhet, hogy a visszafutásnál a závárzattal vagy elő­nyösen ennek hátsó részével a visszafutó-55 cső elmozdulásának irányától eltérő moz­gást közlünk. Az 1. és 2. ábrákon a (3) tok egyéb szer­vekkel való együttműködésének módja szemlélhető. A levehető (3) tokot a fegy­ver (1) vázán elől a (34) illesztés, hátul 60 pedig a (35). csaprúd rögzíti, mely az (1) váz (15, 15) oldalfalain ós a (3) tok hátsó részén halad át. A (35) csaprudat normá­lis helyzetében egy, a tok belső falához támaszkodó orr reteszelheti el. 65 A (3). toknak mellső részéiig belül (41) megvastagítása van, melybe elől a (43) vezetőfelület van vágva. Utóbbi a (28) závárzat megfelelő felső (42) részével mű­ködhet együtt, melyen elől a (44) tapintó- 7C oldal van. Amikor a (41) és (42) részek az 1. ábrán feltüntetett viszonylagos hely­zetben vannak, a (33) nyúlvány a (26) válltól nem oldódhat és a (28) závárzat normális lövőhelyzetében el van rete- 7E szelve. A mechanizmus egyes részeinek az 1, ábrán feltüntetett helyzetében, mely a lövési helyzetnek felel meg, a lövést a (45) biztonsági emelő akadályozza meg, mely 8C csap útján a fegyver vázához van erősítve és kívül fekvő (47) karjára gyakorolt erő­hatással hozható működésen kívüli hely­zetbe, mely helyzetet a (17) ábra szemlél­tet. A (45) emelőnek két karja van, me- 8E lyeknek (51) és (52) végei közül az előbbi­nek orra a (9) ravaszt azáltal reteszeli el, hogy ennek (112) bütykével kapcsolódik, míg az (52) vég egy ütközővel van ellátva, mely a váz fenekén kiképezett (51a) nyí- 9C láson át a závárzat hátramozgásához szükséges térbe nyúlik. A (45) emelőt működési vagy működé­sen kívüli helyzetében egy csap tartja, mely a váz felületéből áll ki és az emelőn 9; alkalmazott két bevágás közül az egyikbe vagy a másikba hatolhat, ha az emelő íentemlített helyzeteinek egyikét elfog­lalja. A visszafutás hatására lövés alatt a cső i( és a robbanókamrához erősített alkatrész a závárzattal egyidejűleg egyenes vonal­ban hátrafelé haladnak. Amint már ki­fejtettük, a závárzatot elreteszelt helyze­téből saját oldalirányú elmozdulása sza- 1( badítja ki. A vezérlőszerkezetet külön­bözőféleképen képezhetjük ki. A talál­mány értelmében azonban olyan szerkeze­tet alkalmazunk, melyet a visszafutási mozgás működtet és amely a működé^ 11 első fázisában a reteszelés kiváltását okozó oldalirányú mozgást, második fázi­sában pedig a závárzatnak a cső robbanó­kamrájához erősített alkatrészhez képest való viszonylagos és a cső elmozdulásá- 1; nak irányával egyező irányú mozgását

Next

/
Oldalképek
Tartalom