100120. lajstromszámú szabadalom • Öngyujtással működő égési erőgép

Megjelent 1930. évi .juiiins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100120. SZÁM. — Víl/2. OSZTÁLY. Öngyujtással működő égési erőgép. Abramson Alexander mérnök, műszaki tanácsadó Prag-Weinberge. A bejelentés napja 1929. évi íebruár hó 26-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 18-ika, Az öngyujtással működő, eddigelé ismeretes égési erőgépeknél a folyékony tüzelőanyag vagy nagy mértékben komprimált levegőbe (Diesel-rendszer), vagy 5 pedig a motornak ú. n. izzófejébe való bevezetésekor gyúl meg. A folyékony tüzelőanyag ez utóbbi esetben is már komprimált levegővel találkozik. Ennek a két üzemi módnak hátránya az, hogy a 10 hengerben lefolyó égés a tüzelőanyagnak a levegőben való kellő diffundálása nélkül megy végbe, ami egyrészt utóégést okoz és másrészt a motornak csekély thermikus hatásfokát eredményezi. 15 A találmány ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölését célozza. Lényege az, hogy az égési folyamatot két aktusra bontjuk szét: az egyik, a tüzelőanyagnak elpárologtatása, mely a dugattyú alsó holtponti 20 helyzetében, illetve a dugattyú kompreszsziós löketének első felében megy végbe, a második az elpárolgást követő égés, melynél a levegőben teljesen diffundált tüzelőanyag gőzök a fellépő kompresszió 25 folytán megnövekedett hőmérséklet hatására önmaguktól meggyulladnak. A gyakorlatban ezt az üzemet azáltal valósítjuk meg, hogy a tüzelőanyagot, a dugattyúnak említett helyzeteiben, akom-30 pressziós tér falára (a hengerfejre) fecskendezzük, melyet csupán elpárologtatási hőmérsékleten tartunk. E célból pl. a hengerfej fenekét a befecskendezendő tüzelőanyag ütköző és elpárologtató fala gya-35 nánt hasznosítjuk és csupán a kompreszsziós tér többi falát hűtjük, ismert módon. Ilymódon az ütközőfalat nagyjában csupán a tüzelőanyagot elpárologtató hőmérsékleten tartjuk, minthogy a kompressziós térnek a hűtőfalakból kiinduló, az ütközőfalra kifejtett hűtőhatása meggátolja, hogy az ütközőfal tartósan a végkompressziónak megfelelő hőmérsékletre hevíttessék. Ebből következik, hogy a találmány 45 szerinti mótor az öngyujtást a szokásosnál lényegesen kisebb kompresszióvégnyomással éri el, mert itt többé nem folyékony tüzelőanyagnak, hanem tüzelőanyag-légkeverék gyújtásáról van szó. 50 A tüzelőanyag minéműségéhez képest, a kompressziótér többi fala által ennek a térnek ütköző, 111. elpárologtató falára gyakorolt hűtés hatását pl. ennek a falnak megfelelő alakításával, szintúgy a 55 kompresszióvégnyomást megfelelően választjuk meg. A motort a szokott módon, mesterséges gyújtással indítjuk és a gyújtást azután leállítjuk. 60 Szabadalmi igények: 1. Öngyujtással működő égési erőgép, melyet az jellemez, hogy a dugattyúnak alsó holtponti állásánál, illetve a dugattyú kompressziós löketének első 65 fele alatt a hengerbe befecskendezett cseppfolyós tüzelőanyag először elpárolog és ezt követőleg a tüzelőanyaggőzlégkeverék az ezt követő kompresszió folytán létesülő hőmérsékletnél önma- 70 gától gyúl meg. 2. Az 1. igényben védett égési erőgép megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy a hengerbe befecskendezett tü-