100096. lajstromszámú szabadalom • Verőléces kosár cséplőgépekhez
Megjelent 1930. évi junius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI lURfoJÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100096. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Verőléces kosár cséplőgépekhez. Héjus Miklós géplakatos Budapest. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 27-ike. A találmány tárgya verőléoes dobkosár cséplőgépekhez, amely kiképzése folytán lehetővé teszi, hogy a helyenkint elkopott verőlécek, egyszerű, módon, mechanikai 5 megmunkálás nélkül átszerelhetők olyképpen, hogy el nem kopott részük jut a munkahelyzetbe. A (találmány szerinti szerkezet egyik kiviteli példájánál egy-egy verőlécet 0 négyszer lehet átszerelni, úgyhogy mind a négy éle egymás után a munkahelyzetbe hozható. A másik kiviteli példában egy-egy lécet nyolc különböző helyzetben hasz-5 nálhatjuk. Az első esetben a dobkosár élettartama a nem cserélhető, ill. szét nem szedhető eddigi kivitelekkel szemben a négyszeresére, a (második esetben nyolcszorosára nyújtható. A könnyen szétszediO hető dohkosár továbbá az esetleges javításokat is egyszerűsíti. A csatolt rajz 1. ábrája régebbi rendszerű verőléces, sodronyos dobkosarat szemlélteti vázla-5 tos keresztmetszetben, a 2. ábra a kosár egy része hosszmetszetben, ill. oldalnézetben, a 3. ábra az egyik verőléc oldalnézete. A 4. ábra verőléces dobkosár másik kivi-0 teli alakja keresztmetszetben, az 5. ábra a hozzávaló betétrács elönézetben. A fi. ábra a találmány szerinti verőléces dobikosár egy síkbafejtett töredékes rész® elölnézetben. A 5 7. ábra a 6. ábra egyik része nagyobb léptékben, míg a 8. ábra a hozzávaló oldalnézet. A 9. ábrán egy verőléc elölnézetben és oldalnézetben, ill. keresztmetszetben van ) feltüntetve. A 10. és 11. ábrán végül a találmány szerinti dobkosár további kiviteli alakja látható két nézetben. A cséplőgépeknél használt dobkosarak (1. és 2. ábra) (a) verőlécefcből és az azo- 45 kon átfűzött (b) sodronyokból állanak. Az (a) verölécek a dobkosár (c) vázához voltak szegecselve. E kivitelnek az a hátránya, hogy az esetbein, ha a cséplőgép bizonyos haszna- 50 lati idő elteltével az (a) verőlécek munkaélének elkopása folytán teljesítményé ben romlik, a verölécek megfordítása körülményes munkával jár. Ha az (I) munkáéi helyére az éles (II) munkaélt kíván 55 juk helyezni, (3. ábra), akkor a dobkosár szétszedésekor a (b) huzalok többnyire tönkremennek, tehát a dob összerakásakor új huzalokkal pótlandók. Az (a) verőléceik szegecselt végeit körülményes mun- 60 kával szét kell szedni és a lécek megfordítása után ismét összeszegecselni. Ha a (III) vagy (IV) élet kell felhasználni, akkor ezen munkához még a (b) huzalok felvételére szolgáló új (b2 ) lyuksor fúrása 65 is hozzájárul, amely lyuksor a régebbi (bj) lyuksor helyett fúrandó. Ezen hátrányokon a 4. és 5. ábrán feltüntetett kivitellel igyekeztek segíteni, amidőn az (a) verőléceket nem szegecse- 70 léssel, hanem oldható csavarokkal rögzítették, a huzalok helyett pedig kivehető (c) rácsbetéteket alkalmaztak. Habár ez a kivitel a verőlécek cserélését megkönynyítette, egyúttal újabb hátrányokra ve- 75 zetett. Nevezetesen az (a) verőlécekbe, a (c) ráeshet élek felvételére szolgáló, bemetszett négy (d) horony a verőléceket, igen kritikus helyen gyengítette, ami a lécek gyakori törésére adott okot. A me- 80
