100092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízgáznak poralakú tüzelőanyagokból való előállítására

_4 — A gázfejlesztőnek a 4—6. ábrákon lát­ható kiviteli alakjánál az aránylag kes­keny bontókamrák függőleges irányban megnyúlt alakúak. A bontókamrák (28) 5 aknájának középső részén egy függőleges (29) terelőfal van elrendezve, úgyhogy a kamrában egy (30) gyürűalakú tér áll elő. A (29) fal felső végén (31) vastagítás van kiképezve, amely a (28) akna falán kiké-10 pezett (32) vastagítással szemközt fek­szik. Ezen vastagítások együttesen egy (33) fúvókát alkotnak, amelybe a szénport és levegőt bevezető, lefelé irányuló (34) vezeték belenyúlik. A (28) akna fenekén 15 (35) csúszka van kiképezve, amelyhez alul egy lezárható (36) levezetőcső csatlako­zik. A (28) akna fedelén (37) rostély van kiképezve, amely fölött a (38) elvezetőtér van elrendezve. Ezen térhez a (40) gyüjtő-20 csőhöz vezető (39) vezeték csatlakozik. A (30) bontókamrák között a (41) fűtő­kamrák vannak elrendezve (5. és 6. ábra), amelyek a szokásos módon hevíttetnek, ne­vezetesen úgy, hog3^ a fűtőgázt alul, a (42) 25 vezetéken, az elégetésre való levegőt a (43) vezetéken vezetjük be. A füstgázok a (41) fűtőkamrákat a (44) csatornákon át hagy­ják el. A (34) vezetéken át a (30) gyiijtőtérbe 30 nagy sebességgel befúvott vízgőz- és szén­porkeverék először lefelé áramlik, majd a (28) akna fenekénél a (29) terelőfal irányá­ból úgy téríti ki, hogy a gyűrűtérnek a beíúvóhellyel szemközti részén felfelé 35 áramlik. Mivel a (33) fúvóka injektorsze­rűen működik, a keveréket a (34) vezeték­ből kilépő sugár magával ragadja, úgy­hogy az a (30) gyűrűtérben kering, amint azt a berajzolt nyilak mutatják. Ennél-40 fogva, éppen úgy, mint az 1—3. ábra sze­rinti kiviteli alaknál, a szénporrészecskék mindaddig lebegve keringtetnek, míg csak a külső hevítés hatása alatt a bom­lási hőfokot el nem érik és a vízgőz ha-45 tása alatt hamuvá nem alakulnak át. Az esetleg mégis leszálló nehezebb tü­zelőanyagrészecskék a (35) csúszka falain vékony rétegben lerakódnak és a mellettük elkeringő forró gázáram útján legna-50 g'yobb részben újból visszavitetnek a kör­folyamba, vagy legalább is a bomlási hő­fokra hevíttetnek. A lerakodó hamu a (36) elvezetőcsövön át leszívható. A keringő gázáramnak a (37) rostély 55 mellett való elvonulása közben az elvezető­térben uralkodó szívóhatás következtében a gázáramnak egy része a körfolyamatból kiszívódik. A (37) rostély résein át a (38) térbe jutó gázáramrész áramlási sebessége itt lecsökken, minthogy e térnek átáram- 60 lási keresztmetszete jelentékenyen na­gyobbra van méretezve, mint a (37) rostély szabad keresztmetszete. Ennek következ­tében. a (38) térben a gázáramtól esetleg elragadott, még bomlatlan nehezebb szén- 65 porrészecskék a könnyebb hamutól elkülö­nülnek és a (37) rostélyon át a (30 gyűrű­térbe hullanak vissza, ahol a mellettük el­keringő gázáram által a körfolyamatba újból visszavitetnek. Az előállított víz- 70 gáz a hamuval együtt a (40) gyűjtőveze­tékbe távozik. Ezek szerint ennél a beren­dezésnél sem történhetik meg, hogy a víz­gázzal bomlatlan szénpor távozzék el. A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál a 75 szénpor és vízgőz keverékének a (30) gyűrütérbe való bevezetése alulról törté­nik. A (33) fúvóka a (31) terelőfal és a (28) akna falazatának alsó részén van kiké­pezve. Ily módon a befúvóhely közvetle- 80 nül a (35) csúszka fölött fekszik, tehát azon a helyen, ahol a (33) fúvóka injektor­hatása nagy. llykép a (35) csúszkán lera­kodó norrészecskéknek a körfolyamatba való újbóli visszavezetése biztosíttatik. 85 A S. ábra szerinti kivitelnél a (28) ak­nában két függőleges, egymástól bizonyos távolságra fekvő (45) terelőfal van be­építve. Ezáltal két (46) gyűrűtér áll elő, amelyek belső része közös. A (45) terelő- 90 falak alsó végei oly módon hajlanak egy­más felé, hogy egy (47) fúvókát képeznek. Ezen fúvóka alatt torkollik be a (28) akna fenekén a (34) hozzávezetőeső, amelynek két oldalán a (35) csúszkák vannak kiké- 95 pezve. A vízgőz és szénpor befúvott keveréke, amint azt a S. ábrán látható nyilak jelzik, a (46) térben két körfolyamatot alkot. Mi­vel a (34) tápvezeték a (28) aknak feneke- 10Q nek legmélyebben fekvő pontjánál torkol­lik be, a belőle kilépő sugár a (35) csúsz­kákon lerakodó szénport felkavarja és a körfolyamatba újból visszaviszi. A szénport a vízgőzzel való együttes be- 105 fúvatása helyett a (28) aknába felülről szabadon beszórhatjuk, úgyhogy a keringő forró gázáram magával ragadja. A (38) el­vezetőtér a (28) akna felső részén oldalt is elrendezhető. A befuvási helyen egy kii- no ion, injektorszerűen működő fúvóka is be­építhető. A 4—8. ábrák szerinti kiviteli alakok­nál a bontókatnrák külső fűtése természe­tesen oly fűtőkamrák útján is történhetik, 115 amelyekben a fűtőgázok és a levegő a 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom