100081. lajstromszámú szabadalom • Elektromos adszorpcióhatással működő szűrő
elvesztenék, minek következtében a részecskék bensőleg nem csoportosulhatnak; ily módon a szűrőanyag felületén a 'leválasztott tisztátlanságok nemezelődnek. 5 A képződött nemezréteg, mely igen vékony és laza, az áthaladó folyadék számára nem képez észrevehető ellenállást; azonkívül, minthogy a diszperzióéval egyenlő ellőjelű elektromossága van, nem 10 vastagodik és így megint a második esethez jutunk, vagyis a fal töltéseinek előjele ugyanaz, mint a diszperzió töltéseié. Ezt a második esetet egyébként közvetlenül is alkalmazhatjuk, ha az elosztott 15 anyagok már természetüknél fogva csoportosulásra hajlamosak; ekkor a fal ellenkező előjelű töltései ezt a csoportosulást elősegítik. Gyakorlati szempontból véve egyik esetben sem rakódnak le tisz-20 tátlanságok. A fenti fejtegetésekből következik, hogy ha nagy nyomásokat alkalmazunk, ezek mellett az elektromos erők hatása elhanyagolhatóvá válik és az elosztott 25 anyagok, akár leválnak, akár nem, oly módon kerülnek a hajszálcsövekbe, hogy ezeket fokozódó mértékben eltömik. Ezért mindenkor gondoskodnunk kell arról, hogy ia szűrőre ható terhelés csekély, 80 mindössze akkora legyen, hogy, a belső súrlódást legyőzve, a folyadék igen lassú átáramlását idézze elő. Hogy megmutassuk, milyen módon lehet elérni ilyen szűrést, példaképen olyan 35 eljárást írunk le, amelynél a szűrés fentemlített feltételei könnyen megvalósíthatók. Néhány centiméter hosszúságban, laza vagy fonott állapotban, szálakból vagy 40 fonalakból álló tömeget képezünk. Példaképen széles lámpabeleket alkalmazhatunk, amelyeket szorosan egymás mellé hetlyezimk. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy az anyag különböző elektro-45 litikus szerekkel, amelyek az így nyert csatornahálózatnak meghatározott és alkalmas elektromos töltést adnak, könnyen itatható. Ezt a szűrőanyagot a szálak irályában, súrlódással egy keretbe szorít-50 juk, amely valamivel rövidebb, mint a lámpabelek. Ezt a keretet felső végénél csővel felszerelt, tömítően záró fedéllel zárhatjuk le. Ka ezt a szerkezetet a tisztítandó folyadékot tartalmazó tartályba 55 merítjük és a csövön át oly gyenge szívást fejtünk ki, amely csak éppen arra elegendő, hogy a folyadék kiáramlását idézze elő, akkor a csövön át a szuszpenziótól teljesen megtisztított folyadékot kapunk, míg a szuszpenzió a tartályban 60 sűrűbbé válik, de nem tapad a szűrőanyaghoz. Számítások és kísérletek azt mutatták, hogy a szűrőnyomás a legtöbb esetben 15 és 20 cm. vízoszlop közé esik olyankor, lia 65 nagy dielektromos állandójú folyadékokat alkalmazunk, amilyen pl. a víz, míg 100 és 300 cm. vízoszlop közé esik akkor, ha kicsiny dielektromos állandójú folyadékokat alkalmazunk. Nyilvánvaló azon- 70 ban, hogy ezeket a nyomásokat lényegesen növelhetjük, ha maga a szuszpenzió nagy terhelés alatt áll. Megjegyzendő azonfelül, hogy a részecskékre ható mechanikai erő ismert törvények szerint a 75 folyadéknak a hajszálcsövek szomszédságában való sebességétől függ és hogy minél könnyebb áthaladást biztosítanak a hajszálcsövek a folyadéknak, annál inkább keill csökkenteni a nyomást. Minden 80 esetben könnyű azonban a nyomás optimális értéket oly dial'ragmánál és keveréknél megállapítani, melyeket az jellemez, hogy a szűrő teljesítménye, ellentétben a közönséges szűréssel, nem kezd el §5 gyorsan csökkenni, hanem meglehetős hosszú ideig áillandó marad. Ha a kiáramoltatáshoz épen elegendő gyenge szívás helyett erős szívóhatást alkalmazunk, akkor az eredmény egészen 90 .más. Ekkor azokat a hátrányokat figyelhetjük meg, amelyek az eddig szokásos szűrésnél fordulnak elő. A kísérlet első részében a csővel ellátott felső fedelet megfelelő laza nemez- 95 sávval helyettesíthetjük, amely a tisztítandó folyadék felszíne alá nyúlik. A nemezsáv a lámpabelekkel való érintkezésnél a folyadékot magába szívja, miközben az ellenkező kapillaris hatást legyőzi. 10c Rövidesen szifonhatás lép fel, mely a folyadék kifolyását biztosítja. Ebből az elrendezésből kiindulva, megfelelő változtatások után, olyan szűrőhöz juthatunk, amely folyadékok tisztítására IOJ gazdaságosan használható. Az összeállítást könnyen módosíthatjuk oly értelemben, hogy a leírt foganatosítási példa szerinti szívás helyett a tisztítandó folyadékra csekély nyomást fejtünk ki, vagy 11c hogy végül a szűrendő folyadékra nagy nyomást hagyunk hatni, ha csak a folyadéknak a szűrőanyagba való belépési helye és abból való kilépési helye között