100076. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható állvány

Megjelent 1930 . évi j nn ius hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100076. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. Összecsukható állvány. Siposs Béla tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 24-ike. A találmány összecsukható állvány, melynek előnye, hogy kis helyen elfér, könnyen szállítható és bármikor, minden szerelési munka nélkül, nyomban haszná-5 latba vehető. A találmány táxgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alakjá­ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra az állvány elölnézete összecsn-10 kott helyzetben, a 2. ábra az állvány elölnézete szétnyitott helyzetben, a 3. ábra az állvány felülnézete, a 4. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala 15 mentén, az 5—6. .ábrák pedig részletrajzok. Az állvány homlok- és hátfalát egymás­hoz képest eltoltan elrendezett két, vagy több oly rácsrúdrendszer alkotja, melyek 20 mindegyike egymást keresztező és úgy a (b) szabad végeken, mint az (a) keresz­. tezési pontokban csuklósan egymáshoz kapcsolt (c) rácsrudakból van összetéve. A különálló rendszerek egymást keresz-25 tező rácsrúdjai (a2) pontokban ugyancsak' csuklósan vannak egymáshoz erősítve. Az állvány legfelső rácsrúdjainak felső végé­ből (d) csapok állanak ki, melyek elcsúsz­tatható módon az (f) vezetékbe vannak 30 behelyezve. Az állvány felső végén a (g) kosár van megerősítve, melyben az állvá­nyon dolgozó munkások állanak. A leg­alsó rácsrudaknak alsó végpontjai közül a közbülfekvő (h) végpontok az (i) talp-35 lemezen vannak csuklósan megerősítve, a két szabadonálló szélső (j) végpont pedig a keresztirányú (k) rudakhoz van csukló­san erősítve, mely rudak az (i) talpleme­zen önmagukkal párhuzamosan elmozgat­hatok. A (k) rudak két végéből (1) gyű- 40 rűk nyúlnak lefelé, melyek a rajtuk át­bujtatott (m) csavarorsók anyájául szol­gálnak. Az állvány két oldalánál elhelye­zett gyűrűk, valamint a rajtuk áthaladó orsók csavarmenetei ellentétes irányúak. 45 Az (m) orsók a helytálló (i) talplemez csapágyaiban vannak ágyazva és végük (n) forgatókarral van felszerelve. Az egy­mással párhuzamos (m) orsók végei (o) áttételek útján úgy vannak egymással 50 összekötve, hogy a forgatókarok segélyé­vel mindkét rúd egyirányban forgatható. A legalsó (h, j) csuklópontok fölött levő (al) kereszteződések forgáscsapjai a (p) támaszlapra vannak ráfektetve, mely tá- 55 maszlapokból az (r) fogaslécek nyúlnak lefelé. Ezeknek a léceknek a fogai az (m) csavarorsóra ékelt (t) fogaskeréknek fo­gaival kapcsolódnak. Ha az (n) karokat forgatni kezdjük, a 60 helytálló (i) talplemezen csapágyazott (m) orsók forgásba jönnek, miáltal az (1) fü­lek, illetve (k) rudak áz orsó irányában elmozognak ós egymáshoz közelednek, vagy egymástól távolodnak. Ha a forga- 65 tás oly irányú, hogy a (k) rudak közeled­nek egymáshoz, akkor a (j) csuklópontok­nak egymáshoz való közeledése folytán a fekvő helyzetben levő (1. ábra) rácsrudak állóhelyzetbe (2. ábra) kerülnek, vagyis 70 az állvány felnyílik. Hogy ez a nyitás könnyebben történjen, célszerű egyidejű­leg a legalsó (al) kereszteződési pontokat is emelni. Erre szolgál a (p) támaszlap. Az (m) orsók forgatása közben t. i. a (t) 75 fogaskerék fogai az (r) fogaslécen gör­dülnek ós a lécet függélyesen emelik. A fogaslécekkel együtt emelkedik a (p) tá­támaszlap is, mely az (al) kereszteződési

Next

/
Oldalképek
Tartalom