100054. lajstromszámú szabadalom • Tapasz és sebkötés rugalmas szövetalappal

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100054. SZÁM. — VlI/e. OSZTÁLY. Tapasz és sebkötés rugalmas szövetalappal. Lüseher & Bömper A.-G. Fahr a/Rli. A bejelentés napja 1929. évi február hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 14-ike. Ismeretesek olyan tapasz- és sebkötések, melyeknél alapul rugalmas szövetet hasz­nálnak. A különben szokásos, sirtingböl vagy 5 kretonból való, nem-rugalmas szövetekkel szemben a rugalmas alapnak az az előnye van, hogy az ilyen tapasznak pl. a test mozgékony vagy bütykös helyén való megerősítése a tapasz alapszövetén ránc-10 képződés nélkül foganatosítható. Ismeretes továbbá a tapaszalap egyik oldalának a tapaszmasszával csak részben való bekenése. A jelen találmány már most abban áll, 15 hogy tapasz- és sebkötéseket tapaszmasz­szával egészen vagy részben bekent ru­galmas szövetből való alappal úgy állí­tunk elő, hogy a tapasz-, ill. sebkötés széle, gyakorlati értelemben a lehető legkisebb 20 szélességben, a tapaszmasszától mentes maradjon. Ezzel az intézkedéssel meggá­toljuk, hogy a tapaszmassza a szövet­darab szélén túl kiállhasson, a felette lévő fehérneműdarabhoz ragadhasson és ezzel 25 a tapasz időelőtti leválását idézhesse elő. Ha túl széles szövetszegélyt hagyunk ta­paszmasszától mentesen, akkor viszont a szövet e része könnyen kifelé hajlik és ezzel a kötés leszakításához támadási he-30 lyeket nyújt. Ezért az alapon tapaszmasszától men­tes, gyakorlati értelemben a lehető; leg­kisebb szélességű szegély alkalmazása nagy jelentőségű. Ez a szélesség, általá-35 ban, nem szabad, hogy 4 mm-t meg­haladjon. Sebkötésnek ismert fajtájú, tapaszmasz­szával bekent alapú sebpárna alkalmaz­ható. Alkalmazhatók azonban oly tapasz­alapok is, melyek szélei, kis szélességben, 40 tapaszmasszától mentesek, tapaszpárnák­kal, pl. higany-karboltapasszal kapcsolat­ban. Igen alkalmasak az ilyen tapasz­párnák furunkulózus megbetegedésekhez. Az ilyen sebkötéseknél a szövet (gyakor- 45 lati értelemben lehető legkeskenyebb) szé­lének a tapaszmasszától mentesen mara­dása igen fontos, mert az egész tapasz­kötésnek ezzel előidézett kisebb szélessége e kötés hordozását kellemesebbé teszi és a 50 fehérneműdarabnak hozzája ragadását meggátolja. A mellékelt rajzon a találmány egy fo­ganatosítási példája van bemutatva és pe­dig az 55 1. ábra sebpárnás tapaszkötést felül­nézetben mutat, míg a 2. ábra annak az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszetét ábrázolja. Az ábrákon (1) jelöli a tapaszkötésnek 60 rugalmas szövetből való alapját. Ezen az alapon, (2) csíkok mentén, tapaszmassza van felvive a rugalmas szövetre. A (3) sebpárna, mely szívóképességű, antisepti­kus párna lehet vagy tapaszpárnából, pl. 65 higany-karboltapaszból állhat, ugyancsak a tapaszkötés (1) alapján van. A tapasz­alapnak tapaszmasszával csak részben való bekenése azzal az előnnyel jár, hogy az alap áteresztő marad. Nem feltétlenül 70 szükséges azonban, hogy az alap helyen­ként a tapaszmasszától mentes legyen, mert a rugalmas szövet már önmagában is áteresztő. Az alap szélein a tapaszmasz­szától mentes (4) szegély van. Az ilyen 75 tapasz alkalmazása meggátolja, hogy a tapaszmassza a fehérneműdarabbal érint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom