100041. lajstromszámú szabadalom • Bevonószer, különösen rozsda elleni védelemre

Megjelent 1 ÍK»0. évi junius hó 2-án. HAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100041. SZÁM. — xi/g. OSZTÁLY. Bevonószer, különösen rozsda elleni védelemre. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M., mint Kari Ott Hanns Bemard és Friedrich Frick uerding-eni lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi április hó 12-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1928. évi április hó 17-ike. Azt találtuk, hogy kiváló jóságú bevonatot kapunk, ha olyan bevonószert használunk, amely többértékű alkoholoknak több-bázisos savakkal és egybázisos sa-5 vakkal, nevezetesen száradó olajok zsírsa-vjaival való gyantaszerű kondenzációs termékeiből állanak, vagy pedig ezeket más kötőanyagokkal, különösen cellulózeszterekkel együtt tartalmazzák. Ezen 10 bevonószerek rozsda elleni védelemre szolgáló pigmensekkel együtt különösen alkalmasak. A fent említett fajtájú, kizárólagos vagy járulékos kötőszerek gyanánt használt kondenzációs termékeket 15 például úgy kapjuk, hogy többértékű alkoholokat elsősorban valamely egybázisos savval csak részben eszterezünk és a részletben eszterezett többértékű alkoholra több-bázisos orgános savakat vagy 20 ezek anhidridjeit engedjük hatni. A gyantának alkoholkomponense valamely többértékű alkoholból, amilyen pl. glicerin, poliglicerinek, glikolok, poliglikolok, pentaerithrit, mannit, sorbit stb. állhat; 25 több-bázisos savak gyanánt elsősorban az aromás bikarbonsavak, mint ftalsav, továbbá alifás polikarbonsavak, amilyen a borostyánkősav, adipinsav, fumársav, almasav, borkősav, citromsav, valamint 30 ezek anhidridjei jönnek tekintetbe. Harmadik alkatrész gyanánt a természetes gyantákban előforduló gyantasavak és különösen száradó természetű, telítetlen zsírsavak, amint azok a lenolajban, 35 faolajban, perillaolajban, sójababolajban előfordulnak, alkalmaztatnak. A fent említett alkatrészekből kapható gyantaszerű kondenzációs termékek, különösen azok, amelyek száradó természetű, telítetlen zsírsavak maradékait 40 Tartalmazzák, a bevonószernek fémfelületeken nagy tapadási szilárdságot kölcsönöznek és élénken fénylő felülettel bíró, if.*en kemény rétegeket adnak, amelyek pusztító behatásokkal szemben fokozott 45 ellenállást fejtenek ki. Ezekkel a tulajdonságokkal összeköttetésben, a bevonatok nagy rugalmassággal bírnak és, amennyiben a mázokban lenolajzsírsavak vagy faolajzsírsavak lépnek fel, mint kon- 50 denzációs alkatrészek, összhatásukban még azonfelül bizonyos fokban az illető száradó olajok jellegét mutatják. Az említett kondenzációs termékek alkalmazása mázolási célokra többféle mó- 55 don történhet: 1. alkalmas oldószerekben, előnyösen ciklikus szénhidrogénekben való oldatban; 2. száradó olajokkal, pl. lenolajjal együt- 60 tesen, mikor is a kondenzációs terméket melegben adjuk a lenolajhoz, vagy pedig az 1. alatt említett oldat alakjában közönséges vagy kissé emelkedő hőmérsékleten adjuk hozzá; 65 3. cellulózeszterek és éterek, különösen nitrocellulózlakkok oldataihoz való adalék gyanánt; 4. az 1—3. alatt említett kötőanyagok alakjában, színező- és vagy töltőpigmen- 70 sek hozzáadásával, úgy festékmázak, mint ú. n. spatulázó bevonatok gyanánt. A kondenzációs termékeknek fent jelzett alkalmazási formáihoz egyes esetek-