100023. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő eljárás és meredekcsövű kazán az eljárás kivitelére

sebben fűtjük a felső (5) csőnyalábot és minél csekélyebb a felső (5) csőnyaláb fűtőfelülete az alsó (4) esőnyalábhoz képest, a felső össz«keresztmetszetnek az alsóhoz 5 viszonyított egyidejű csökkenése mellett, mert ekkor a keverék a felső (5) csőnyalábban annál vízszegényebb. Ezek a viszonyok nem csupán a fűtésnek hirtelen lekapcsolásánál állnak be, hanem a kazán-10 ban mindig is fennállnak. A (9) ejtőcsőveik keresztmetszete akkorára van méretezve, hogy a víz túlnyomása az alsó (1) kamrában való beáramlásnál elegendő arra, hogy meggátolja a víz körfolyama 15 ban zavarok fellépését, vagy megakassza a vízmozgást a (4, 5) csőnyalábokban. Ezen túlnyomáson kívül a kazánban egy alulról felfelé ható szívási törekvés is fellép, mely a felső (5) esőnyalábnak erő-20 sebb és az alsó (4) csőnyalábnak gyengébb fűtése folytán létesül. A felső csőnyalábban ugyanis igen hatásos gőzfejlődés és a gőzbuborékoknak erőteljes felszállása lép fel, úgyhogy a víz az alsó cső-25 nyalábban utánaszívafik. De ettől függetlenül az alsó (4) csőnyalábban a gőz és víz már azért is felszáll, mert ezt a csőnyalábot is hevítjük. A csőnyalábokban nagy sebességgel fel-30 szálló gőz- és vízkeverék a csavaralakú (11) vezetőfelületeknek a felső (5) csőnyaláb csöveibe való beépítése folytán, önforgásnak és így röpítő erőnek vettetik alá. A fajlagosan nehezebb víz kifelé rö-35 píttetik a csőfalak felé, míg a fajlagosan könnyebb gőz a cső közepében marad. Ezáltal hengeralakú üreges tér képződik minden egyes csőben, mely tereken a gőz szabadon felszállhat a felső (3) kamrába. 40 A felső (5) csőnyaláb csöveiben érjük el tehát már a gőznek és víznek különválását, amennyiben a víz, a röpítőerő következtében, kb. 30°-os szög alatt áramlik ki a felső (5) csőnyalábból, míg a gőz egye-45 nesen felszáll. A víz a (T) csöveken át a (6) gőzgyüjtő dobba folyik le, ahová a gőz a (8) csövek iitján kerül. A gőz ebben a (6) dobban a (12) válaszfalat megkerüli és a (10) esö-50 vön át a tiilhevítőbe áramlik. A (12) válaszfal a gőzt az esetleg tovaragadt vízrészecskéktől szabadítja meg. A (6) gőzgyüjtő dobból távozó gőz tehát rendkívül száraz, sőt elég alacsony vízszint 55 mellett már túl is van hevítve itgy, hogy csekély terjedelmű túlhevítőre van szükség. A (6) gőzgyüjtő dob a (3) felső kamránál mélyebben fekszik, oly célból, hogy normális üzemnél az A—B vonallal jel- 60 képezett vízállás még a felső (5) íűtőcsőnyalábon belül maradjon. Ezáltal meggátoljuk annak a vízmennyiségnek a kazánban való átforgatását, mely nem kerül azonnal elpárolgásra. Adott esetben a víz 65 egyáltalában nem forgattatik át, hanem a vízállást oly mély szintben tarthatjuk, hogy az (5) csőnyalábból csupán gőz áramlik a felső (3) kamrába. Ez a gőz nem tartalmaz többé vizet, tehát száraz, 70 úgyhogy a felső kamra egyszerűbb lehet és a túlhevítő méretei csökkenthetők. A kazántartalomnak a csavaralakú vezető felületek teljes kih atásához szükséges keringési sebessége nemcsak a kazán- 75 n.ak az 1—2. ábrában szemléltetett kiviteli alakjával, hanem a 3. ábra szerinti kiképzéssel is elérhető. Ez a kiképzés az első kiviteli alaktól csak abban különbözik, hogy a két csőnyaláb nem egymás fölött, 80 hanem egymás mögött van elrendezve, de egymás mögé van kapcsolva. Ekkor csupán a két csőnyalábot hevítjük, még pedig először a bal-, azután a jobboldalit, a íutőgázok huzatirányának megfelelően. 85 A csavaralakú (11a) vezetőfelületeket tartalmazó (5a) csőnyaláb fent a (3a), lent pedig" a (13) kamrába torkol. A (4a) csőnyaláb csövei, melynek fent a (14) kamrába és lent a (11a) kamrába torkolnak, 90 rövidebbek és számosabbak, de kisebb átmérőjűek az (5a) csőnyaláb csöveinél. Az (5a) csőnyaláb felső (3a) kamrája (7a) víz- és (8a) gőzcsövek útján .a (6a) gőzgyüjtőkamrával közlekedik. A (12a) vá- 95 laszfallal fent két félhengerre osztott (6a) gőzgyüjtődob felső végből (10a) cső vezet a túlhevítőhöz. (9a) ejtőcsövek létesítenek összeköttetést a (6a) győzgyiijtőkamra és a (4a) esőnyaláb (la) alsó kamrája között, 100 míg a (4a) és (5a) csőnyalábok a (16) csövek kötik össze egymással, melyek egyrészt a (4a) csőnyaláb felső (14) és másrészt az (5a) csőnyaláb alsó (13) kamrájába torkolnak. 105 A fűtőgázoknak a (b) nyilak irányát követő huzatának megfelelően, előbb az (5a), majd a (4a) csőnyaláb hevíttetik, úgyhogy az (5a) esőnyalábban foglalt keverék a (4a) csőnyalábban foglalt keve- 110 rék felhajtó nyomásának hatása alatt áll. Ennek a kazánnak működési módja tehát azonos az első kiviteli alak szerinti kazánéval, miután a keverék a (4a) csőnyalábból, .a (16) csövek útján, az (5a) csőnya- 115 lábba kerül, ahol spirálalakú (11a) vezetőiéiületek gőzzé és vízzé bontják szét. A gőz,