100023. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő eljárás és meredekcsövű kazán az eljárás kivitelére

Megjelent 1930. évi június hó 2-áii. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100023. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőzfejlesztő eljárás és meredekcsövű kazán az eljárás kivitelére. Völcker Ernst mérnök Bernbnrg- a/Saale. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 30-ika. A találmány a meredekcsövű kazánok oly kiképzését célozza, mely az időegységben lehetőleg nagymennyiségű száraz gőznek fejlesztését, tehát csekély mértékű 5 túlhevítő alkalmazását is lehetővé teszi, a gőzgyűjtő dobnak lehető csekély kereszmetszete mellett. A találmány szerinti célt azzal érjük el, hogy a gőz-vízkeveréket már a felső M-10 szálló csövekben különítjük el egymástól és ezt az elkülönítést a keveréknek a gőzgyűjtő dobba való átömléséig fenntarjuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti kazánnak két példaképem kiviteli alakját 15 szemlélteti. Az 1. ábra a meredekcsövű kazán első kiviteli alakjának oldalnézete. A 2. ábra a kazán felső csőnyalábja a gőzgyűjtő dobbal, nagyobb léptékben. A 20 3. ábra a meredekcsövű kazán második kiviteli alakjának oldalnézete. Az 1—2. ábrákban f eltüntetett meredekcsövű kazán az alsó (1) kamrából, a középső (2) dobból és a felső (3) kamrából 25 áll, melyeket a (4, 5) csőnyalábok kötnek össze és függélyes irányban egymás alatt foglalnak helyet. A felső (3) kamrától oldalt ós annál valamivel mélyebben a tápláló dob gyanánt szolgáló (6) gőzgyűjtő 30 dob álló helyzetben foglal helyet. Ezt a dobot a felső (3) kamrával a (7) vízcsövek, valamint (8) gőzcsövek, az alsó (1) kamarával pedig a (9) eijtőcsövek kötik össze. A (6) gőzgyűjtő dob felső (12) válaszfal 35 útján két félhengerre osztott végéből (10) cső ágazik el a túlhevítőhöz. A felső (5) csőnyaláb csöveibe csavaralakú (11) vezetőfelületek vannak beakasztva. Természetes, hogy háromnál több kamra vagy 40 dob is rendezhető el egymás fölött. A fűtőgázok, az (a) nyíl irányában, kanyargósán súrolják az (1, 2, 3) dobok, illetve kamrák közötti csőnyalábot oly módon, hogy előbb a felső (5), majd az alsó (4) csőnyalábot öblögetik körül. Az alsó 45 (1) és a felső (3) kamra, a (6) gőzgyűjtő dob, valamint a (7, 8, 9) csövek a hevítőtértől le vannak kapcsolva, míg a középső (2) dob a hevítőgázokkal szemben el van szigetelve. Az alsó (1) ós a felső (3) 50 kamra több, egymás mögött fekvő szakaszból van összetéve, mely szakaszok egy-egy csőnyalábbal vannak a középső (2) dobbal összekötve. Azonkívül minden egyes szakaszhoz egy-egy (7, 8, 9) cső tar- 55 tozik. A felső (5) csőnyaláb csövei átmérő tekintetében nagyobbak, szám tekintetében pedig kisebbek az alsó (4) csőnyaláb csöveinél, úgyhogy a felső csőnyaláb fűtőfelülete és összkeresztmetszete kisebb az 60 alsó (4) csőnyalábénál. A felső és alsó csőnyaláb keresztmetszetének ily méretezése folytán a kazánban végbemenő vízkeri ngés ,„,gyorsíttatik. Ha ugyanis a fűtést gyorsan leállítjuk? 65 akkor a gőz- és vízelegy összehúzódik, azaz a felső (5) csőnyalábban a vízszintje süllyed, míg a (9) ejtőcsövekben, illetve & (6) gőzgyűjtő dobban megtartja eredeti magasságát. A (9) ejtőcsövekben tehát a 70 víz tükre magasabb, mint a felső (5) csőnyalábban ós a (9) ejtőcsöveknek magasabb vízoszlopa az (1, 2) dobokban, illetve kamrákban és a (4, 5) cs ő n y a 1 ábokban foglalt vízre felfelé ható nyomást fejt ki 75 mindaddig, míg az (5) csőnyalábban és a (9) ejtőcsövekben a víz szintje ki nem egyenlítődött. Az ejtőcsőrendszer útján kívülről ható nyomás annál nagyobb lesz, minél erő- 80