100019. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa háfniumkarbid izzótesttel
Megjelent 193Q . év i június hó 2-án. MAGYAR ff IRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100019. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa háfniumkarbid izzótesttel. Patent-Treuhand-Gresellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi május hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi május hó 23-ika. Jelen találmány tárgya elektromos lámpák, még pedig különösen izzólámpák számára való, hafniumkarbidból álló világítótest. A hafniumkarbid ugyanis a wolfram 5 hőállóságát felülmúló hőállósága folytán különös mértékben alkalmas világítótest gyanánt, jóllehet sugárzási viszonyai a wolframénál kedvezőtlenebbek. A hafniumkarbid ugyanis bizonyos fénymennyi-3 ség előállításánál aránylag több hőt sugároz ki, mint a wolfram, úgyhogy a hafniumkarbidból álló világítótestet ugyanakkora, vagy nagyobb gazdaságosság elérése céljából még magasabb hőmérsék-5 letre kell hevíteni, mint a wolframot. Valamennyi világítótestet, melyekkel nagy gazdaságosságot akarnak elérni, manapság tudvalevőleg nem vákuumban, hanem közömbös gázatmoszférában, pl. ar-0 gonban, nitrogénben vagy ilynemű gázok keverékében hevítik és azonkívül ismert módon úgy alakítják, illetve úgy szorítják szűk térre, hogy az elpárolgást visszatartó gázatmoszféra okozta hőelvezetés a lehető 15 legkisebb legyen. Ezt a rendszabályt a jelen esetben is alkalmaznunk kell, ha a hafniumkarbid tulajdonságát teljesen ki akarjuk használni. Kitűnt, hogy előnyös a lámpaburába zárt közömbös töltőgázok-10 hoz igen csekély mennyiségű olyan gázalakú vagy illanó szénvegyületeket, pl. 0.5% acetilént adni, mely hidrogénben lehetőleg szegény. Fémvegyületekből álló izzótesteknek az illető fémvegyület metal-55 loid komponenseit szabad állapotban tartalmazó gázokban való elhelyezése ugyan már általánosan ismeretes, jelen esetben azonban a világítótestet olyan közömbös gázatmoszférába helyezzük, mely csak igen csekély mennyiségben tartalmazza azt a ío vegyületet, mely a lámpa üzeme közben csak közvetlenül a világítótestnél bomlik fel és a világítótest metalloid komponenseit tartalmazza. Ezáltal sokkal biztosabban lehet megakadályozni, hogy a metál- 45 loid komponens, jelen esetben a szén, túlnagy mennyiségben képződjék és a lámpaburára rakódva azt feketítse. Ha olyan lámpákról van szó, melyeket igen magas hőmérsékleten kell üzemben tartani, pl. 50 vetítő izzólámpákról, akkor a hafniumkarbid-világítótestet tartalmazó lámpaburában üzem közben a széntartalmú töltőgázt célszerűen állandóan átáramoltatjuk, ugyanúgy, mint ahogy ezt közömbös gáz- 55 atmoszférában égő wolfram-világítótestek számára már javaslatba hozták. Az a magában véve kedvezőtlen körülmény, hogy a hafniumkarbid-világítótest sötétebb sugárzótest, mint pl. a wolfram- 60 világítótest, vetítő izzólámpáknál, melyeknél inkább a felület világosságára, mint a gazdaságosságra helyeznek súlyt, egyenesen előny. A hafniumkarbid-világítótestet tetszés- 65 szerinti alakra hozhatjuk, célszerűen azonban olyan huzalból vagy szalagból készítjük, melyet ismert módon csavarvonalalakban képezünk ki. A hafniumkarbid-világítótest, magában véve szintén 70 ismeretes módon, pálcák, csövek, lemezek, félgömbök vagy gömbök alakjában is alkalmazható. A félgömb- vagy gömbalak, mint ismeretes, akkor részesítendő előnyben, ha a világítótesteket ívlámpákban 75 elektródatestek gyanánt akarjuk alkalmazni. Az új hafniumkarbid-világítótest előállí-