100015. lajstromszámú szabadalom • Tojás-keltő gép

Megjelent 1930. évi jnnius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100015. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Tojás-keltő gép. Schmidt Richárd baromfitelep-vezető Pestszentlőrinc. A bejelentés napja 1928. évi december hó 3-ika. Ismeretes, hogy tojáskeltőgépeknél különösen. fontos, hogy bennük a levegő folytonos és állandó keringésben legyen. Javasoltak már e célra megfelelő beren-5 dezéseket, amelyek azonban a gépet költségessé teszik és kezelésük szaktudással rendelkező személyzetet igényel. Ha pedig a levegő keringtetését különleges berendezések nélkül, csupán a levegő hőfok-LO szabályozásával foganatosítják, akkor a levegő felfrissítése kellőképpen nem sikerül. Ismeretes azonban, hogy a levegő felfrissítése, illetve az elhasználódott oxygén pótlása — főleg a keltés utolsó szakaszá-15 ban — kiválóan fontos. E találmány célja oly keltőgépnek létesítése, amely a fentebb említett követelményt kielégíti anélkül, hogy benne az eddig ismeretes gépek hátrányai meg 20 volnának. A találmánybeli gép egyszerű szerkezetével, biztos működésével és azáltal tűnik ki, hogy kezelése szaktudást nem igényel. A találmány lényegét a fűtőtesthez, 25 vagy hőforráshoz csatlakozó, egyrészt a melegített levegő keringtetését, másrészt a levegőnek állandó, illetve folytonos felfrissítését létesítő csőrendszer, illetve a gép alsó és felső részén elrendezett sza,bá-30 lyozható légbeeresztő, illetve saellőztetőnyilások képezik. A találmány keretébe tartoznak még az említett csőrendszer fűtőcsövéhez csatlakozó, hőelosztószervek, a meleg levegő állandó nedvesítésére szol-35 gáló készülék, valamint a tojások forgatására szolgáló szerkezet, végül a különleges kiképzésű, illetve elrendezésű csibeláda. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát ) alkotó keltőgép példaképpeni, foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra a keltőgép hosszmetszete, a 2. ábra a tojástartókeret hosszmetszete és részleges felülnézete, a 3. ábra ,a fűtőtest oldalnézete, a 45 4. ábra a fűtőtestnek, az 1. és 3. ábra A—B vonalán átmenő síkkal képzelt, vízszintes metszete, míg az 5. ábra a keltőgépnek az 1. ábra C—D vonala szerinti síkkal képzelt keresztmet- 50 szete; végül a 6. ábra a keltőgép fenéknézetének egy része. A gép vázát jól szigetelt falak alkotják. Teteje szintén szigetelve van és egymás- 55 után a következő rétegekből áll: (2) fornérlemez (többrétű, ragasztott lemez), (3) deszka, (4) gyapjú, (5) papiros, ismét (3) deszka, (4) gyapjú, (3) deszka s végül (6) bádoglemez; az oldalfalak: (2) fornérle- 60 mez, (4) gyapjú és ismét (2) fornérlemezböl készülnek. A fűtőberendezés alkotórészei: az (a) petróleumlámpa, melynek égőjét az alul és felül zárt (b) cső foglalja magában. E csőből két kis (c) 65 cső vezeti el az égéstermékeket a hengeres, alul nyitott (cs) csatornán, melyet a szigetelő (d) asbestburok vesz körül. A hengeres (b) és (d) csövek között foglal helyet az (e) bádogcső, mely alsó részén 70 (f) nyílásokkal van ellátva és amelybe feljebb a (g) s a tetején a (h) cső torkollik. A (h) cső a keltőgép fent leírt, szigetelt teteje alatt a gép hosszának mintegy háromnegyed részén vonul végig s alúl- 75 ról (i) vászonkeret választja el a keltőtértől. A keltőtérben, jobbról-balról, kétkét darab ki-betolható, tojástartó (j) keret van, melyek alatt hasonlóan ki-betolható (k) csibeládák vannak elrendezve. A 80