100010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén teljes elgázosítására

Megjelent 1930. évi jnnins hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100010. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás szén teljes elgázosítására. Dr. Ing1 . Szilárd Béla mérnök Wien. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 7-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi junins hó 11-ike. Ismeretes már, hogy szenet vagy barna­szenet az ú. n. erőgázeljárással aránylag szegény gázzá, valamint a különböző, is­meretes kettősgáz-, ill. szénkeverékgázel-5 járással dúsabb gázzá lehet teljesen elgá­zosítani. A gyakorlat azonban azt mu­tatta, hogy ez csaik bizonyos előfeltételek mellett lehetséges és az elgázosításnak ha­tárt szab a szénfajta minősége is. Nedves 10 szén kigázologtatására a vízgáz érezhető melege rendesen nem elegendő. Összesülő szénnél viszont a hőmérsékletet a legtöbb esetben nem lehet a helyes mértékre be­állítani. A második helyen említett isme-15 rétes eljárásokat igen számos szénfajta feldolgozására közvetlenül nem alkalmaz­hatjuk s ezen esetekben kényszerítve va­gyunk a szenet pl. külön munkafolya­matban előszárítani vagy más szénfajták-20 kai keverni stb., vagyis oly intézkedéseket tenni, melyek a gazdaságosságot befolyá­solják. A találmány mindenekelőtt ily, eddig­elé nehézségékét okozó szén fajtáknak köz-25 vetlen felhasználását is lehetővé teszi. Ismeretesek oly eljárások is, melyek pl. az elgázosítandó anyag felkavarása által teszik lehetővé a szenekből, tehát a barna­szenekből is — az előhb említett dúsabb 30 gázkeverékkel ellentétben — vízgáz, ill. vízgázhoz hasonló gázkeverék előállítá­sát, ezek az eljárások azonban a felhaszná­lásra kerülő szénanyag tekintetében szin­tén különleges követelményeket támasz-35 tanaik. A találmány szerint szénféleségefcből vízgázt vagy vízgázhoz hasonló gázkeve­rékeiket közvetlenül előállíthatunk, mi­mellett ugyanaz a berendezés úgy keve-40 rékgáz előllítására, mint vízgáz-, ill. víz­gázhoz hasonló gázkeverék előállítására is használható. A találmány szerint a feldolgozási fo~ lyalmat első szakaszát, vagyis a szénnek a generátorakna felső részében (kigázologta- 45 tótoldat, kigázologtatóretorta vagy ha­sonló) való kigázologtatását azon forró fúvógázok szabályozható részének keresz­tülvezetése által végezzük, melyek a fel­dolgozás második szakaszának, vagyis a 50 generátor alsó részében végbemenő víz­gázfolyamatnak, melegre fúvási szaka­szában képződnek. A jelen találmány szerinti eljárás meg­marad tehát a kombinált kigázölogtatási 55 és el gázosítási folyamatoknál, melyek a teljes elgázosítáisra szolgáló ismeretes el­járásoknál alkalmazást nyernek, azonban a szén kigázologtatására való új felheví­tési módra vonatkozik. Kívülről fűtött ki- 60 gázologtiatóretorták használatánál 500° C középhőmérséklet elérhető ugyan, helyen­kénti túlhevülések a szélen azonban elke­rülhetetlenek, különösen ha a szén nedves. Az eddig ismert eljárásoknál a szén ki- 65 gázologtatása céljából a generátor alsó részében előállított vízgázt a felső részen vezetik keresztül. Ezáltal azonban egy­részt a lent előállított vízgáz a fent kelet­kező kigázologtatási gázokkal keveredik 70 — a vízgázt tehát nem egymagában nye­rik: — másrészt pedig a szén kigázologta­tására oly közeget alkalmaznak, melynek hatását nem lehet minden további nélkül befolyásolni. Ezen, alulról feláramló víz- 75 gáz melegmennyisége és hőmérséklete ugyanis adva van és nyilvánvaló, hogy tiszta véletlen, ha ezek a kigázologtató eljárás számára éppen a legkedvezőbbek. A gyakorlatban rendszerint nem az az 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom