100001. lajstromszámú szabadalom • Fagykár elleni védőberendezés

Megjelent íí>30. évi jnnius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100001. SZÁM. — X/b. OSZTÁLY. lOO Fagykár elleni védőberendezés. liedö Ottó gyáros Budapest. A bejelentés napja 1930. évi január hó 8-ika. A talajból kiáramló sötét hősugaraknak a talaj felületén és annak közelében való tartása céljából a fehér és fekete 1 üstök, illetve ködök felhasználával eddig is kísérleteztek. A fehér ködök és füstök fagyvédő hatása eléggé intenzív, azon vegyületek azonban, amelyek emberre és növényre ártalmatlan fehér füstöt kellő mennyiségben képezhetnek, drágák és gyakorlati alkalmazásuk körülményes. A fekete füstök előállítása olcsóbb, az eddigi tapasztalatok szerint azonban fagykár ellen kellő védelmet nem nyújtanak, mert egyrészt a kellő állandóság hiánya miatt, másrészt pedig a koromszemcsék közötti nagy távolságok ós egyenlőtlen elhelyezkedésük miatt a talajból kiáramló sötét hősugaraknak a talaj közelségében való szigetelésére nem alkalmasak. A jelen találmány a sötét hősugarak azon t u la j donságának felh aszn á 1 ásában áll, hogy azokat a levegő, ha az az átlagos szénsavtartalomnál valamivel több szénsavat tartalmaz, kisebb mértékben bocsátja át. A találmány értelmében a levegőbevezetés szabályozása mellett oly anyagokat és úgy égetünk el, hogy a gáznemű égéstermékek valamivel nehezebbek legyenek a levegőnél. A találmány értelmében a. fagyvédő berendezés úgy van kiképezve, hogy a levegőnél valamivel nehezebb (kb. 1 :1.1 arányban) füstgázok és a levegőnél még nehezebb (kb. 1 : 1.5 arányban) ynsav külön választódnak é# különböző magasságokban rétegeződve lépnek a szabadba. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés öt, példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az első megoldási alak függélyes hosszmetszete és részben oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra A—B—C—D vonala mentén vett vízszintes metszet és részben fölül nézet. A 3. ábra a második megoldási alak oldalnézete és részben függélyes hosszmetszete. A 4. ábra a harmadik megoldási alak oldalnézete és részben függélyes hosszmetszete. Az 5. ábra a kilépő égéstermékeket terelő lap egy változatának nagyobb léptékű fölülnézete, a gázok gomolygását előidéző ütközőlécekkel vagy tolókákkal. A (>. ábra az 5. ábra E—F vonala mentén vett hosszmetszet és részben oldalnézet. A 7. ábra az ötödik megoldási alak függélyes metszete. Az 1., 2. ábrákat ismertetve, a kerekekre szerelt (1) alvázon a (2) korong forgatható. A (2) korong (3) csapja a (4) perselyben van ágyazva. A (2) korong az (5) kályhát hordja, melynek (6) fedele a (7) csap körül felhajtható és a tüzelőanyag fölülről a (8) rostélyra adagolható. A friss levegő a (9) nyíláson és a hamutéren keresztül jut a (8) rostély alá. A (9) nyílás a (10) függélyes tengely körül lengethető, félhengeralakú (11) ajtó segélyével lezárható, melynek (11a) áttörésein keresztül, zárt ajtónál is juthat levegő a rostély alá. Az (5) kályha felső téréiből a gáznemű égéstermékek a (12) ülepítőedényen és a (yt csövön keresztül lefelé áramolnak. A lefelé való áramlás az (5) kályhából a (12) ülepítőedénybe célszerűen növekedő keresztmetszeten történik, tehát a