100000. lajstromszámú szabadalom • Fel nem cserélhető csavardugós biztosító

Megjelent 1930. évi junius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI J«HK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100000. SZÁM. — VSI/g. OSZTÁLY. Fel nem cserélhető csavardugós biztosító. Magyar Siemens-Schuekert-Művek Villamossági R.-T. Budapest, mint a Siemens-Schuckert-Werke A.-G. Iberlinsiemensstadti cég- jogutódja. A bejelentés napja 1928. évi november hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi november hó 24-ike. A találmány fel nem cserélhető oly csavardugós biztosító rendszerekre vonatkozik, amelyeknél a fel nem cserélhetőséget biztosító csapok és illesztő hüvelyek 5 csakis ezt a célt szolgálják, míg az áramhozzávezetés a betétek talp felőli részén elrendezett gyűrűalakú kontaktusrészen át történik. E gyűrűalakú kontaktus közvetlenül a betétek testein van elrendezve 10 és a biztosító aljzat kontaktussínével vezető összeköttetésben áll. Az illesztő hüvelyek akként vannak a biztosító aljzatba beeresztve, hogy nem terjednek túl az aljzat kontaktusfelületén. 15 Ennél a rendszernél az egyes betétek fel nem cserélhetőségét azáltal érjük el, hogy a csapok hosszai és átmérői, valamint a hozzájuk tartozó illesztő hüvelyek méretei akként vannak megválasztva, hogy vala-20 mely nagy áramintenzitásra szolgáló biztosíték helyett lehetséges egy gyengébb betétet alkalmazni, de viszont egy gyengébb biztosító betét nem cserélhető fel egy nagyobb biztosító betéttel. 25 Mivel az ily módon elérhető fokozatok száma aránylag korlátozott, azért az ebben a rendszerben szükséges áramerősségi fokozatokat több csoportba osztották be és a betétek átmérőit, valamint ennek meg-30 felelően a kontaktusok menetátmérőit minden csoportban különböző nagyra választották, még pedig akként, hogy az átmérők nagyobb áramerősségekhez nagyobbak voltak, úgyhogy kisebb áramerősségre mére-35 tezett betéteket e nagyobb átmérőjű menetekben el lehetett helyezni, de viszont nem lehetett elhelyezni a nagyobb áramerősségre méretezett betéteket a kisebb átmérőjű menetekben. Előállt már most az a szükséglet, hogy 40 a gyakorlatilag jól bevált rendszernél a fel nem cserélhető biztosítéksorozatokat nagyobb számú áramfokozattal kibővítsék. A feladat tehát abban áll, hogy a fel nem cserélhetőséget biztosító szerveket az 45 újonnan képezendő csoportokban úgy alakítsuk ki, hogy azok a csap és illesztő hüvellyel bíró már meglévő rendszerekben alkalmazhatók legyenek. E szerveket tehát az új rendszerű csoportnál úgy kell 50 kiképezni, hogy ugyanazon csoport nagyobb áramerősségre szolgáló betétei, valamint az eddigi nagyobb áramerősségű csoportok többi hüvelyei ne legyenek az új csoport kisebb áramerősségre mére- 55 tezett hüvelyeivel elcserélhetők. Emellett azt a feltételt kell kielégíteni, hogy az új csoport illesztő hüvelyeit a régi, már meglévő biztosító aljzatokban fel lehessen használni, vagyis, hogy az új 60 betéteket a régi aljzatokban is használhassuk. A találmány ezt a feladatot egyszerű módon oldja meg. Ennek értelmében az illesztő hüvelyeket oly hosszban képezzük 65 ki, hogy azok az aljzat kontaktusfelületén túl nyúlnak, mimellett a betétek talpkontaktusának oldalain megfelelően alakított, a centrálisán elrendezett illesztő csapot körülvevő kimetszések vannak kiképezve. 70 A találmány szerinti rendszer példakénti kiviteli alakját a már ismert rendszerrel szembe állítva a rajz ábrái mutatják.