99986. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gyujtőkészülék lángszóró készülékekhez

Megjelent 1930. évi ,]uiiius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99986. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Önműködő gyujtókészülék lángszóró készülékekhez. Minimax G. m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 23-ika. A találmány tárgya lángszóró-készüló­kekhez való önműködő gyujtókészülék. A találmány szerint a lángszóró-készülékből kilövelt folyadék nyomása egy csődarab-5 ban dugattyút mozgat előre, miáltal a cső­darabot körülvevő tűze legyben elhelyezett néhány, leszakításra működő gyújtó az erős rántás folytán működésbe jön és a tűzelegyet lángra lobbantja. 10 Az ily célra való, eddigi készülékeknél a tűzelegyet elektromos készülékek segélyé­vel lobbantották lángra, vagy pedig a ki­áramló olajsugár mellett, fölött vagy alatt durranógáz- vagy más lángot tartottak 15 fenn állandóan vagy időszakosan, mely lángtól a kiáramló olaj meggyulladt. A meggyújtás e módozatainak azonban az a hátránya, hogy nem megbízhatók, külö­nösen pedig akkor, amidőn, — amint ez 20 igen gyakran történik, — a lángszórónak egyes lángcsomókat kell kilöknie. Azon­felül az eddig ismert gyujtókészülékek a fecskendőcső súlyát annyira növelik, hogy annak hosszabb időn át való kézbentar-25 tása a csővezetőre nézve fáradságossá vá­lik. Ehhez járul még az a körülmény (Ls, hogy a lángszóróknak különleges alkal­mazási módja folytán könnyen bekövet­kezhetik, hogy a fecskendőcsövön elren-80 dezett elektromos készülékek a nedvesség behatása alatt szenvednek és hasznavehe­tetlenné válnak, vagy pedig a durranógáz­vagy másféle láng kiáramlására való, apró nyílások földdel vagy egyéb tisztátlanság-35 gal eltömődnek. Jelen találmány alkalmazása esetén bár­mily könnyű fecskendőcső használható. Ahhoz, hogy a belőle kilépő olajsugár állandóan meggyujtassék, elegendő, ha a 40 találmány szerinti gyujtókészüléket a fecs­kendőcső fején elrendezzük, helyesebben mondva, ha azt a fecskendőcső fején elren­dezett gyujtótartóba betoljuk. Ha a gyújtó néhány perc elteltével kiégett, akkor a gyújtót, anélkül, hogy azt kézzel meg kel- 45 lene fognunk, rúgónyomás segélyével ki­lökjük a gyujtótartóból és a csővezető zse­bében készenlétben tartott, új gyújtóval pótoljuk. Minden gyujtókészülék tűzelegyé­nek meggyújtásához szükséges, teljes me- 50 chanizmussal fel van szerelve és így e cél­ból a fecskendőcsövön semmiféle készülé­ket sem kell elhelyeznünk. A gyujtókészülék egy példaképpeni fo­ganatosítási alakját a mellékelt rajz mu- 55 tatja be és pedig az 1. ábrán keresztmetszetben, míg a 2. ábrán hosszmetszetben. Az (N) fecskendőcső (K) furatain lép ki a meggyújtandó olajsugár. E csövön rácsa- 60 várolás útján vagy más alkalmas módon (pl. egy gyujtótartó segélyével) célszerűen könnyen kicserélhetően erősítjük meg a gyujtókészüléket. Az olajsugár elevenereje az (0) csőben elhelyezett (A) dugattyút, 65 melynek feneke alatt esetleg egy (C) tá­nyért rendezhetünk el, maga előtt nyomj a. Az (A) dugattyún a (B) kereszttartó van megerősítve, mely a magában véve is­mert kiképzésű, leszakításra működő (D) 70 gyújtókhoz való, két oldalt elrendezett (L) leszakítóhuzalokat hordja. Tetszés szerinti számú gyújtót rendezhetünk el és ezeket az (A) dugattyúnak, illetve az evvel össze­kötött (B) kereszttartónak előrelökése ré- 75 vén hozzuk működésbe. A gyújtók a belse­jükben elhelyezett, külön (M) gyújtóelegyet gyújtanak meg, mely a vele közvetlenül érintkező, a külső (P) csőben elhelyezett (G) tűzelegyet lángra lobbantja. Az ekkor 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom