99979. lajstromszámú szabadalom • Esőgallér gyanánt használható sátorlap
Megjelent 1930. évi junius hó 2-ási. MAGYAR KIRÁLYI jgKmffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99979. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Esó'gallér gyanánt használható sátorlap. Budakalászi textilművek, Kling-er Henrik r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 19-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1927. május hó 5 ike. Az ismert sátorlapok hátránya, hogy esőgallér gyanánt használva nem szolgáltatnak teljesen szabályos esőgalléralakot és hogy ily szabályos alak, különösen pe-5 dig a csuklya képzésére a sátarlaphoz, gombolandó külön részekre van szükség, melyek hosszadalmas és bonyolult, összegűmből ási műveleteket igényelnek és könynyen el is veszhetnek. 10 A találmány célja oly sátorlap létesítése, mely a különféle, szokásos sátrak építésére az eddigieknél előnyösiebben használható fel és ezenkívül önmagában, tehát kiegészítő segédlapok nélkül, tökéletesen sza-15 bályos alakú, csuklyás esőgallért is szolgáltat. A találmány értelmében, a sátorlap, ill. esőgallér síkban kiterítve a teljes körfelület körülbelül egy harmadának megfelelő 20 körszektor alakjával bír, úgyhogy e körszektor sátorlap gyanánt való felhasználás esetén úgy köralappali bíró kúpsátrak, mint pedig négyszögű alappal bíró piramis^ sátrak készíthetők, míg esőgallér gyanánt 25 való felhasználás esetén az esőgallér alsó széle nem lóg le sarkosan, mint az tddigi sátorlapoknál, haneim az alsó szél szabályosan egy síkban fekszik, imimellett a ..5r, szektor csúcsos sarkrésze a fejhez simuló 30 csuklyát képez. A találmányt és a segélyével elért elő-J nyöket részletesebben a rajz segélyével fogjuk elmagyarázni, mely a találmány foganatosítási példáját vázlatosan egyik oí-35 dalnézetében kiterített állapotában szemlélteti. A sátorlap, illetve esőgallér kiterítve az (1) kör&zektor alakjával1 bír, mely a teljes körfelületnek körülbelül egy harmadára 40 terjed ki. A körszektor több rész egyesítése által adódhat, így pl., a rajzon ábrázolt kivitelnél, a belső old,álon, a körszektor kivarrott (2) lyukkal ellátott csúcsától, esetleg rávarrott, erősbítő szalag által fedett (11) varrat, pl. duplavarrat vonul a 45 körszektor szimmetria vonalán végig; e szalag alsó végpontjától, tehát a köralakú és esetleg rávarrott, erősbítő szalaggal ellátott (18) határszegély felezőpontjától, a húr irányában., a körszektor két alsó 50 sarkához pedig egy-egy' rávarrott, erősbítiő (9) szalag halad. A sátorlap, illetve esőgallér teljes egészében tehát körszektor alakú, az egyenes, átvarrott (3) szegélyektől a két húrvonal irányában el- 55 rendezett erősbítő (9) szalagokig terjedő rész pedig rhombusalakú. A körszektor csúcsa alatt középen egy (8), ettől jobbra és balra pedig, körvonal mentién, egy-egy (7) szalag van a sátor1 - 60 lapra varrva. A sátorlapnak a csúcstól e körvonalig terjedő körszektoralakú sarkrésze képezi aiz esőgallér (1') csuklyáját, melynek helyes alakban valló képezése és a nyakbőség szahályozása céljából az cm- 65 lítiett sarkrész tetszőleges összekötő-, illetve rögzítőszervekkel van ellátva; így pl. a (7) és (8) szalagokon gombok és gomblyukak lehetnek kiképezve, illetve elrendezve és a (3) szegélynek a csuklya képezéséhez 70 hasznosított, a sátorlap csúcsához csatlakozó részében egy-egy (6) korcjárat lehet kiképezve, melybe egy-egy szalagot húzunk be, melynek segélyével a csuklya a fejen összehúzható, úgyhogy a szalagoknak az 75 áll alatt való összekötése után a szél a csuklyát a fejről le nem viheti. A (8) szán lagon, előnyösen, akasztófülecset is kiképezünk. A körszektor mindegyik felén egy-egy 80
