99966. lajstromszámú szabadalom • Tápvízmelegítő berendezés, főként mozdonykazánokhoz

_ 2 — A (12) rekesz lenekéihez az U-alakú cső két (25) és (26) ága csatlakozik és ezek alsó részében van egy kis (27) henger, amelyben az elzárószervet képező, meg-5 határozott súlyú (28) dugattyú eltolható. Amint a 3. ábrán látható, ez a dugattyú előnyösen üreges, úgyhogy változtatható mennyiségű ólammal tölthető s ilykép súlya a mindenkori viszonyok szerint vál-10 toztaíható. A henger oldalához egy (29) vezeték csatlakozik, amely a (27) henger felső részét a küllervegővel egy pl. 17-nél a szabadba nyíló, (16) tartállyal hozza ösz­szeköttetésbe. 15 Ez elrendezés mellett a (12) rekeszben levő víz megtölti az U-alakú cső (25) és (26) szárait, úgyhogy a (28) dugattyú két felülete ellentétes értelmű nyomások alatt áll, amelyek megfelelnek a (12) rekeszben 20 uralkodó nyomásnak, hozzáadva a (25) és (26) szárakban álló vízoszlopok súlyát. A dugattyú tehát a henger fenekére süllyed és közlekedésbe hozza a (25) szárat a (29) csővel. Ennélfogva a gőz a (12) rekesz al-25 ján levő vizet a (25) száron és a (29) csö­vön keresztül a (16) tartályba nyomja, amelyből az a (18) csövön tetszőleges hasz­nálatra elvezethető; ez a víz nevezetesen egy (30) szívóedénybe ömölhet, amely a 30 (6) hidgvízszivattyú (7) tápvezetékébe van beiktatva. Amikor az összes víz lefolyt, a (12) re­keszben levő gőz megtölti a (25) szárat; ebben a pillanatban a (28) dugattyú felső 35 felületére gyakorolt nyomás a vízoszlop súlyával csökkent, míg az alsó felületére gyakorolt nyomás változatlan maradt, minthogy a (26) szár vízzel telve marad, amennyiben a (28) duvattyú a (27) henger 40 alsó részét elzárja. A dugattyú súlya úgy van megállapítva, hogy ebben a pillanat­ban a dugattyú a (26) szárban álló víz­oszlop hatása alatt felemelkedik és el­zárja a (25) szárat; a (12) rekeszt és a (25) 45 szárat megtöltő gőz tehát nem áramol­hat ki. Ha azután a víz ismét összegyületnlik a (12) refcesziben. akkor újból kitölti a (25) szárat és mihelyt az megtelt, vagy pedig 50 a víz szintje ebben elég magas, akkor a (28) dugattyú ismét lesüllyed és a víz ki­ürít: ez a játék mindig ismétlődik. A be­rendezés tehát egyben oly önműködő víz­kiürítő. amely minden gőzveszteségnek 55 elejét veszi. Az U-alakú cső (25) szárának átmérője természetesen nagyobb lehet a (26) szár átmérőjénél, hogy a víz gyorsan kiüríttes­sék: ennek megfelelően vannak megálla­pítva a dugattyú méretei és súlya is. 60 A fűtőgőz akár a gép kipuffogóvezeté­kóből, akár pedig kettős expanziójú gép esetén a közbeiktatott ú. n. „receiver"-ből vezethető be: az (1) kamrába, továbbá a segédgépek, mint pl. a vízszivattyú, lég- 65 szivattyú stb. kipuffogó gőze is a (34) és (35) helyeken bevezethető. A 3. ábrabei i elzárószerv alkalmazása ebben a különle­ges esetben igen jelentős előnyökkel jár. A valóságban a vízmelegítésre felhasz- 70 nált gőzök az (1) kamrában erős lükteté­seket hoznak létre: minden egyes lökésre a kamra fenekén lévő felmelegített víz a (8) csövön keresztül a (2) kamrába hajta­tik, úgyhogy az ezen csőben foglalt víz 75 alkotta hidraulikus kapcsolat (vízoszlop) időnként kilendül. A (2) kamrában kiter­jeszkedő gőz tehát a víztöbbletet a (25) és (29) csöveken kihajtja, nyomása pedig a melegivízszivattyú hengerének megtöltését 80 minden löketnél biztosítja; ez a gőz a (28) dugattyú hatása folytán nem juthat a szabadba, minthogy ez a dugattyú elzárja a (25) csőszárat, mihelyt a víztöbblet ki­üríttetett. Látható ennélfogva egyrészt, 85 hogy minden vízmennyiséget, amelyet a melegvíz szivattyú nem vesz fel, kiürít­hető tekintet nélkül az előmelegítéshez felhasznált gőz nyomására, sőt ez a gőz a kazán nyomása alatt álló friss gőz is le- 90 bet anélkül, hogy gőzveszteségektől kel­lene tartani, ami ebben az esetben külö­nösen végzetes volna. Ezt az eredményt eddig sohasem sikerült elérni. Másrészt azonban a (8) cső alkotta 95 hidraulikus kapcsolat, minthogy minden gőzlökésre kilendül, .még pedig gázvesz­teség nélkül; ebből következik, hogy az (1) kamra sohasem tartalmaz figyelemre­méltó vízmennyiséget. Ennélfogva az (1) 100 kamra egész térfogata szabad és a hideg víz, meg a nyomás alatt álló gőz benső keverésére felhasználható, amely körül­mány kiválóan alkalmas a maximális fel­melegítés elérésére. Ezenfelül az elért hő- 105 mérséklet állandó, minthogy nincsen alá­vetve az (1) testben a vízmennyiség és ez­zel a kamra térfogatának esetleges vál­tozásainak. A 2. ábra oly keverőelőmelegítőt tüntet 110 fel, amely egyetlen 40 testből áll, ahol a (21) keverőkamrát a (22) elosztókamrából elválasztó hidraulikus kapcsolatot a (23) ós (24) rekeszfalak alkotják. A működés tökéletesen azonos, mint az 1. ábrabeli el- 115 rendezésnél és az ezzel elért előnyök itt is feltalálhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom