99936. lajstromszámú szabadalom • Negatív elektróda elektromos cinkakkumulátorokhoz

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99936. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Negatív elektróda elektromos cinkakkumulátorokhoz. Pouchain Adolf mérnök Turin. A bejelentés napja 1928. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 10-ike. A találmány elektromos cinkakkumulá­torok negatív elektródáira, vagyis azokra az elektródákra vonatkozik, amelyekre a cink az akkumulátor töltésekor lerakódik, 5 különösen pedig oly negatív elektródára, melynél a cink cinkkel bevont lemezre rakódik le. A találmány szerint a negatív elektró­dát egy a cinknél jobb elektromos vezető-10 fémből készült tartó alkotja, melynek az a felülete, amelyen az akkumulátor töltése­kor a cink kiválását kívánjuk, cinkréteg­gel, felületének többi része pedig szige­telőréteggel van borítva. 15 Ily módon a ta rtóváz felülete állan­dóan és teljesen mentesítve van az elek­trolyttel való érintkezéstől, minthogy fe­lületét részben cink-, részben szigetelő­réteg fedi; ennek következtében a cink az 20 akumulátor töltésekor csakis e kívánt felületekre, vagyis csak a cinkre rakód­hatik le és az elektrolyt nem támadhatja meg a fémvázat (amely pl. sárgaréz le­het) és nem szennyeződhet általa, az elek-25 trolyt pedig hatását nem fejtheti ki a szigetelőréteg alatt. A fémváz szigetelőréteggel való bevo­nása nem kell, hogy kizárólag az elek­tróda széleire szorítkozzék, hanem bevon-30 hatjuk vele mindazokat a felületeket, amelyeket ki akarunk vonni a működés alól. A mellékelt ra jzon a találmány szerinti negatív elektróda foganatosítási alakja 35 van példaképpen feltüntetve és pedig az 1. ábra annak elölnézete, 2. ábra függőleges metszet az 1. ábra %—2 vonala irányában, a 3. ábra pedig az 1. ábra 3—3 vonala szerinti vízszintes metszet. 40 Az ábrákon (1) egy háromoldalú vázat jelöl, melynek felső oldalára a külső áramkörrel való kapcsolatot létesítő (2) nyelv van erősítve. A váznak oldalsó (3) ágraira egy fémlemez szélei vannak pl. 45 rákarimázás útján felerősítve, amely fém­lemez oly módon van kivágva, hogy be­lőle a (4) szalagok maradnak meg. A váz és a (3, 4) lemezek az elektromos­ságot a cinknél jobban vezető fémből 50 vannak és minden egyes (4) szalag, ame­lyeknek összessége adja a cinklecsapódás hordozóját, az (5) cinkamalgámréteggel van bevonva, amelyet elektrolytikus ki­esapás útján vagy egy darab cinknek a 55 (4) szalagra való helyezésével, vagy bár­mely más módon állíthatunk elő. A (3, 4) lemezek azon részeit, amelye­ket nem akarunk cinkkel bevonni, vala­mint az (1) váz oldalait legelőnyösebben 60 valamilyen szigetelő, pl. kaucsuk- vagy cellulózatartalmú lakkbevonattal szige­teljük el az elektrolyttól. Nem szükséges, hogy a cinkróteg az elektródát alkotó (3, 4) lemez egész felü- 65 letét fedje; így pl. előnyös, ha az akku­mulátor szélső lemezeit alkotó elektró­dáknak azokat az oldalait, amelyek az akkumulátorszekrény falaival szembe ke­rülnek, cinkbevonat nélkül hagyjuk, mely 70 esetben ezeket szigetelőlakkal vonjuk be. A (3, 4) lemezt és az (1) vázat alkotó fém, amely pl. sárgaréz vagy vörösréz lehet és legelőnyösebben ezüstözve van, sohasem érintkezik közvetlenül az elek- 75 trolyttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom