99934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépeknek folyékony vagy poralakú égési anyaggal való működtetésére
Megjelent 1930 . év i junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99934. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés égési erőgépeknek folyékony vagy poralakú égési anyaggal való működtetésére. Pawlikowszki Rudolf mérnök Görlitz. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 12-ike. Az ismeretes dugattyús égési erőgépek a gázgépeknek, illetve gázosítás gépeknek vagy pedig a Diesel-motornak elve szerint működnek. Az első gépfajtánál a munka-5 dugattyú, előirányuló lökete alatt, levegőből és égési anyagból álló keveréket szív be a munkaliengerbe, visszairányuló lökete alatt pedig a levegőt és az égési anyagot a munkahengerben közösen, mint kész 10 keveréket komprimálja. A Diesel-motor a hengerben tiszta levegőt komprimál és az égési anyagot csak a kompresszió végén adja hozzá. Mindkét eljárás lényeges hátrányokkal 15 jár. Ha az égési anyagot mint a gázosító gépeknél, már a gyújtás előtt vezetik a munkahengerbe, akkor az elégetlen állapotban jut érintkezésbe az olajozott hengerfalakkal. Poralakú égési anyag a hen-20 gerfalakhoz odaragad és a hengert kéreggel vonja be, minek folytán a dugattyú csakhamar beékelődik és a gép megáll. Folyékony égési anyag a hűtött hengerfalakon nagyobb cseppekké csapódik le, me-25 lyek nehezebben égnek, ellenben könnyebben elkokszosodnak. A Diesel-motornál az az idő, mely az égési anyagnak a fúvókába vagy munkahengerbe való bevezetése után az elégéshez rendelkezésre áll, igen 30 rövid, miért is az égési anyagok egyes fajtáit, pl. a nehezen átégő poralakú égési anyagokat az eddigi eljárások segélyével nem lehetett feldolgozni. A találmány tárgya égési erőgépekhez 35 való oly üzemeljárás, mely a két ismeretes gépfajta előnyeit egyesíti, anélkül, hogy azok hátrányait mutatná. A találmány lényege mindenekelőtt abban van, hogy a gépbe, a gép ütemében, egymással egyide-40 jűleg vagy csaknem egyidejűleg két egymástól elkülönített rész-áramot vezetünk be és pedig friss levegőt a munkatérbe és finoman elosztott poralakú égési anyagot vagy szétporlasztott folyékony égési anyagot a munkatérrel közlekedő előkamrába 45 és hogy e két térben a töltéseket egymással egyidejűleg komprimáljuk, minek folytán egy égési anyagrész elégéséhez elegendő forró levegőmennyiség szoríttatik az előkamrába a kompresszió alatt, 50 mely levegőmennyiség az előkamrában lévő égési anyagot felmelegíti és az előkamra belsejében meggyújtja. Ekként tehát az égési anyag már a komresszió előtt benn van a gépben, úgyhogy 55 az égési anyagoknak nehezen meggyulladó és lassan átégő fajtáinál is eléggé hosszú idő áll rendelkezésre a tökéletes elégéshez. Minthogy azonban az égési anyagot nem közvetlenül a munkatérbe, hanem annak 60-egy előkamrájába vezetjük be, ennélfogva az égési anyag nem juthat azonnal, meg nem gyulladt állapotban, egészen az olajozott hengerfalakhoz, hanem már meggyújtott állapotban áramlik át az előkam- 65-rából a munkahengerbe, ahol az gyorsan tökéletesen elég, még mielőtt az a kompressziótérben való eloszlása alkalmával egészen a hengerfalat érné. Minthogy az égési anyagot dugattyús 70 gépeknél a munkahengernek friss levegővel való töltése közben, tehát alacsony hengernyomásnál vezetjük az előkamrába, ennélfogva az égési anyagot az előkamrába való bevezetés céljából csak kis nyo- 75 más alá kell hozni. Ez különösen poralakú égési anyagok esetén igen fontos, amelyek tudvalevőleg nem komprimáihatók. Az ilyen égési por nem vezethető a gépbe magas ellennyomás ellenében, miért is a ta- 80
