99913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumipótló anyag előállítására
Megjelent 193Q . évi május hó 15-én . MAGYAR IHRiLYI ^^^ SZABADALMI BIRrtsi® SZABADALMI LEÍRÁS 99913. SZÁM. — Xl/b. (IVh/1.) OSZTÁLY. Eljárás gumipótló anyag előállítására. Hultman Edgár Waldemar vegyész Los Ang-eles (Kalifornia). A bejelentés napja 1929. évi iebruár hó 26-ika. E találmány eljárás gumipótló anyag előállítására olcsó szénhidrogénkeverékekből, például nyers vagy finomított ásványolajokból, vagy ezeknek alacsony forr-5 pontú alkatrészektől mentesített frakcióiból. Az eljárással készült anyag úgy vulkanizálható, mint a gumi és belőle ugyancsak rugalmas testek készíthetők. Az eljárás terméke a kezelt olajkeveré-10 kek olajos maradéka mellett egy gumiszerű csapadék. A nyersanyagból annak 205 fok C alatt elpárolgó alkatrészeit hevítéssel kihajtjuk, a maradékot polimerizálás céljából 90—95 fok C hőmérsékleten 15 katalizátor hatásának vetjük alá, redukáló gázt vezetünk rajta keresztül, azután az alább említett halogén gázokkal kezeljük, mire a kívánt gumiszerű terméket üledék alakjában nyerjük. 20 Ha a nyersolaj kéntartalmú, a kén túlnyomó része a gumiszerű anyaggal együtt csapódik le és a vulkanizáláshoz szükséges kén hozzáadásánál beszámítandó. Az eljárás egyik foganatosítása példa-25 képpen a következő: Nyers petróleumból a 205 fok C hőmérséklet alatt párolgó frakciókat kihajtva, a maradékot kb. 90—95 fok C hőmérsékletre lehűtjük. E hőmérsékleten a meg-30 maradt szénhidrogénkeverék folyékony és valamely szilárd polimerizáló katalizátor* ral hozandó érintkezésbe. Száz liter olajhoz körülbelül 300 gramm eeroxid vagy ónoxid veendő katalizátor gyanánt. A 85 nyersanyag a katalizátorral összekeverhető vagy más ismert módon hozható vele érintkezésbe. Az olajjal keverendő katalizátort finom por alakjában alkalmazzuk. Azután szénhidrogén-katalizátorkeveréket 40 mintegy 25—30 fok C hőmérsékletre lehűtve és a katalizátort belőle esetleg, bár nem szükségképpen különválasztva, felhevített redukáló gázt vezetünk rajta keresztül. Redukáló gáz gyanánt például szénoxid vagy methánt vagy ezek keveréke 45 használható, melyet célszerű előzőleg az alább leírandó aktiváló kezelésnek alávetni. A redukáló gáz széndioxidmentes legyen. A gázt aktiválása, céljából nagy kontaktfelületű (aprított, szivacsos vagy 50 más alakú) fémmel hozzuk érintkezésbe, például nikkellel, paralladiummal vagy ezekkel rokon fémmel. Teljesen kielégítő eredmény érhető el, ha a kezelt olajhoz literenként 8 liter aktivált redukáló gázt 55 használunk. Az aktiválás célszerűen 200— 210 C fokra hevített katalizátorral eszközlendő és az aktivált gáz körülbelül 170— 210 fok C hőmérsékletre hevítve vezetendő az olajba. Robbanás veszélyét elkerülendő, 60 215 fok C-nál magasabb hőmérséklettől óvakodni kell, különösen ha a készülék levegőt is tartalmaz. A gázbevezetés megszüntetése után az olajat egy ideig állni hagyjuk, amíg a gáz teljesein, eltávozott 65 belőle. E célra 24 óra elegendő. A befejező reakció céljából a fentiek szerint kezelt olajat valamely halogén gázzal. klórral vagy brómmal vagy gáznemű haloidvegyülettel, például bórfluoriddal 70 telítjük. A gázzal telített olajban a reakció 2—15 nap alatt megy végbe, a kívánt gumiszerű anyag koagulál és lecsapód ik. Vulkanizálás vagy egyéb felhasználás előtt a még szabad olaj vegyi vagy mecha- 75 hikai úton leválasztandó a nyert gumiszerű csapadékból. Az olaj leválasztására a csapadék sajtolásnak vethető alá és azonfelül acetonnái vagy alkáli vizes oldatával is kezelhető. 80
