99904. lajstromszámú szabadalom • Kisütő edény

Megjelent 193Q. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99904. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Kisütő edény. Telefunken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 14-ike. A találmány két belső elektródával felszerelt oly kisütőedényre vonatkozik, , mely villamos rezgések egyenirányítására, erősítésére vagy gerjesztésére szol-5 gál. Ismeretesek oly katódcsövek, melyeknél egy evakuált edényben egy izzó katód és egy hideg anód van elrendezve és amelynél az izzó katód és az anód közötti kisülési folyamatot az edényen kívül el-10 rendezett vezérlőszerv befolyásolja. Ilyen lehet p. o. egy elektrostatikus hatású külső elektróda. Ily kisütőcsöveknek az elektrotechnikában, különösen a rezgési technikában való alkalmazása nem vált 15 be, mert a külső elektróda vezérlő hatása túlságosan gyenge. Ezért a cső belsejében egy harmadik elektródát alkalmaznak, mely a vezérlésre szolgál. Konstruktív szempontokból és a gyártás olcsóbbátétele 20 szempontjából azonban kívánatos oly izzókatódás csövek helyett, melyeknél a vezérlő elektróda a cső belsejében van elrendezve, olyan elektroncsövek építése, melyeknél a vezérlésre egy külső elektróda 25 szolgál. Jelen találmány annak az oknak a felismeréséből indul ki, mely miatt a külső elektródákkal dolgozó, eddig ismert kisiitőcsövek fizikai szempontból nem voltak 30 kielégítőek. Ez az ok abban áll, hogy a külső elektróda és az izzószál közötti kapacitás nein volt elégséges mértékben nagyobb annál a kapacitásnál, mely az izzókatód és vákuumcső belsejében lévő anód 35 között áll fenn. E kapacitások viszonya ugyanis a külső katód vezérlő hatásának szempontjából mérvadó és pedig hasonló módon, amint a háromelektródás csöveknél az áthatás mérvadó az erősítőhatás szempontjából. 40-Ebből a felismerésből kiindulva a találmány szerint oly csőkonstrukciót javasolunk, melynél a kapacitás egy külső elektróda és az izzókatód között rendkívüli mértékben nagyobbá tehető, mint az anód 45 és az izzókatód közötti kapacitás. E célból az izzókatódát a cső üvegfalához lehetőleg közel, az anódát pedig az izzókatódától lehetőleg messze rendezzük el és relatíve kis felülettel képezzük ki. A kapacitás 50 elosztása céljából kézenfekvő volna anódként vékony drót alkalmazása. Ez azonban vákuumtechnikái okokból nem lehetségés, mert a gáztalanítás nagy felület esetén sokkal jobban vihető végbe. Az 55 anód felületét illetőleg tehát kompromiszszumot kell létesítenünk. A fenti feltételeknek különösen jól megfelelő csövet kapunk, ha a kisütőedényt az eddigi szokástól eltérően nem köralakú, 60-szimmetrikus, hanem lehetőleg hosszúra nyúló vagy háromszögalakú keresztmetszettel képezzük ki. Az edény ily keresztmetszete mellett a vezérelektróda a két másik elektródához képest elhelyezhető, 65 úgyhogy helyzete azokkal szemben a kívánt hatást létesíti. A találmány szerinti megoldás két példakénti kiviteli alakját a rajz 1. és 2. ábrái mutatják. 70 Az 1. ábrában feltüntetett (E) cső spirális alakú (A) anódával és oly (K) izzókatódával van ellátva, amely két, egy középső tartó által hordozott izzószálból áll. Az ábra melletti I—I metszetből látható 75-a cső keresztmetszetének elnyújtott alakja.