99885. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék

képest ferdén futott, kinyu.jtátik és ennek következtében a vetülékfonal a szövet szélétől a lánc fonalakhoz képest ferde irányban, erősen kifeszített állapotban jut a 5 vetülékícnalvezitőhöz, Azon célból, hogy a hátsó vetülékfonalat minden körülmények között, az előremozgatónak hatása alatt is megfeszítve tarthassuk és megfeszített állapotban hozhassuk az ütközőit) borda elé, a vetülékí'onalvezető az előremozgatónak működése közben további oldalmozgást végez, aminek következtében a vetülókí'onalavezető és az előremozgató a vetülékfonalat egyidejűleg feszítik meg. 15 Esetleg a vetiilékfonalvezetőt az előremozgatónak mozgásideje alatt nyugvóhelyzetben is tarthatjuk és az előremozgatónak működési ideje alatt külön feszítőkészüléket, pl. rűgót működtethetünk. 20 A rajznak 1—3. ábrája az eljárásnak egyik foganatosítási módját, 4—5. ábrája másik foganatosítási módját, míg a 25 6—8. ábrák az eljárás foganatosítására szolgáló segédkészüléket szemléltetnek. A két (3, 4, 5) láncfonalcsoport egy-egy (5, 6) szádképzőnyiist fonal vezetőszemein van átvezetve és olylcép van elrendezve, 30 hogy e két láncfonalcsoport az (5, 6) szádképzőnyüstök mögött egymással szöget zár be. A két szádképző (5, 6) nyiistöt egymáshoz időszakosan közelítjük ós egymástól ismét eltávolítjuk. Ha az (3, 6) szád-35 képzőnyüsíök széthúzott helyzetben vannak, úgy a (3, 4) láncfonalcsoportok által alkotott szög a szövött terméknek széléig (2. ábra) nyitva van. Az (5, 6) szádképzőnyüstök egymáshoz való közelítésekor a 40 (3, 4) lánefonalak egymást ' keresztezik, mimellett a (3, 4) láncfonalak által állandóan közrezárt szögnek csúcsa a láncfonalaknak az (5, 6) nyüstök mögött levő keresztezési pontjába esik. Az ilykép alkoi5 tott két szádba a (9, 11) vetülékanyagot, ill, vetülékíonalakat vezetjük be. Egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a (9) vetülékfonalat a mellső szádba vetélővel visszük be. A hátsó szádba a (11) vetülék-5J fonalat a (18) fonalvezetővel vezetjük be, amelyhez a vetülékfonalat a helytálló (16) vetiilékcsévéről vezetjük. A fonalvezető tetszőleges kiképzésű 'lehet. A jelen kiviteli példánál oly szemből áll, mely a 55 (18a) réselt csőben kötél vagy lánc segélyével van vezetve. Jelen, különleges szövési eljárás mellett a hátsó fonalnak vezetőszeme állandóan a hátsó, mindenkor nyitott szádban maradhat. A (11) vetülékfonalnak a (18) fonalvezetővel való be- f vezetése közben a vetülékfonal a szövött termék szélétől kiindulólag a láncfonalakon kívül azokkal közel párhuzamosan az (5, 6) nyüstök mögötti láncfonalkeresztezési ponthoz és innen a láncfonalakhoz képest ( H'i-de irányban a (18) fonalveztőhöz fut. A láncfonalpályának két oldalán, a (18a) vezetőcső mögött, egy-egy horgos végződésű (19) lengő emelőkar van elrendezve, melyeknek egyike, a miután a (18) fonal- : vezető mellette elrnozgott, lengőmozgást végez, eközben a (11) vetülékfonalat a vezetőszem mögött megragadja és a vetülékfonalat a szövött termék széle irányában a (10) ütközőborda hatáskörébe juttatja. Ha a két szádképző (5, 6) nyüst csakis a vetiilékfonalvezetőnek nyugalmi helyzetébe való jutása után mozogna szét és szüntetné meg ezáltal a láncfonalaknak kereszteződését, akkor a (11) vetülék- f fonal a szádban egészen lazán feküdne és a fonalat a (19) emelő nem vezetné feszesen előre, hanem a fonal ívalakban helyezkednék el. Ennek elkerülésére az (5, 6) nyiisíöknek és a (18) vetiilékfonalvezetőnek í mozgásai olvkép vannak beszabályozva, hogy a szádképzőnyüstök már akkor távolodnak. egymástól, mikor a (18) vetülékfonal vezető még mozgásban, van. Ekkor tehát a vetülékfonal az (5, 6) szádképző- < nyüstök között áthaladhat. A (18) vetiilékfonalvezetőnek további mozgása közben mindenekelőtt a lánefonalak keresztezósi pontjánál alkotott szög (1. ábra) megszűnik és a vetülékfonal megieszül, aminek < következtében a vetülékfonal a szövött termék szele előtt egyenes vonalban, azonban a lánci'onalakhoz képest ferde helyzetben fut a fonalvezetőhöz (2. ábra). Annak biztosítására, hogy a (19) előremozgatónak ; előremozgása közben a (11) vetülékfonal továbbra is állandóan megfeszítve maradjon, a (18) fonalvezető azután, hogy a (19) emelő a vetülékfonalat megragadta, mindaddig tovább mozog, míg a (19) előremoz- i gató szélső helyzetét elérte és a vetülékfonalat az (itközőborda hatáskörébe hozta (3. ábra). Ezután a (10) ütközőborda az erősen kifeszített vetiilékfonalnak ütközik és azt végleges helyzetébe kifogástalanul : juttatja. Az esetben, lia nem kívánatos, hogy a (18) vetülékfonalvezető még azután is mozogjon, amiután a (19) előremozgató a. vetülékfonalat megragadta, a (19) előremozgató mozgása közben működésbe jövő ;