99882. lajstromszámú szabadalom • Felületi kondenzátor

Megjelent 1930. évi május hó 310-én. MAGYAR KIRÁLYI 1H1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99882. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Felületi kondenzátor. Dr. Ing-. Müller Pál Hermann mérnök Hannover. A bejelentés napja 1929. évi április hó 24-ike. A jelen találmány oly felületi kondenzátorokra vonatkozik, amelyeknél a kondenztorköpeny és a esőnyaláb között köröskörül szabad teret hagyunk, aminek 5 folyományaként az egyik oldal felől, kívülről, érkező gőz közrefogja a csőnyalábot s mindenfelől ennek közepébe nyomul és amelyeknél továbbá egy, a kondenzátor egész hosszára kiterjedő légszívó-0 kamra is van, amin keresztül a konden /álhatat la sí gőzöket és a gázokat a kondenzátor egész hossza mentében elszívjuk a csőnyaláb belsejéből. Ismeretes, hogy efféle kondenzátoroknál a gőznek sugár-5 irányú áramlását sugárirányú terelőlemezekkel segítik elő, amelyek az egész esőnyalábot egyes szeletekre osztják és ismeretes az is, hogy ezen terelőfalakat egyúttal a kondenzátum elvezetésére is 3 felhasználják. Az ily ismert kivitelnél a gőz különböző mértékben áramlik az egyes csőnyalábszegmenseken keresztül éa pedig leginkább ahhoz nyomul, amely a gőzbeömlő csonkával közvetlenül szembe-3 esik. Megkísérelték már, hogy az egyes szegmensekben olykép érjenek el egyenletes gőzáramlást, hogy a légelszívónyílást excentrikusan rendezték el a csőnyalábban. Ez fokozza a kondenzátorellenállási ) a gőz számára és a hűtőcsöveket hátrányosan osztja meg az egyes hűtővízjáratokban. A találmány szerinti új és előnyös megoldásnál nem zavarjuk meg a gőznek a > csőnyalábon keresztül az egyes sugárirányú utakra eső természetes eloszlását, hanem ezen természetes áramlás megtartása mellett azon a réven idézzük elő a kondenzációnak egyforma megoszlását, hogy a hűtővíz legelébb a gőzbeömlő cson- 40 kával szembeeső csőcsoporton halad ke resztül. Ekkor az áramlás irányában bekövetkező gőzkondenzáció az árammenetek minden későbbi szelvényében egyre csökkon 45 és az áramlás erőssége, valamint a hűtőhatás mindenütt összeillenek anélkül, hogy valami mesterséges beavatkozás fokozná az áramellenállást. A rajzok a találmány szerinti konden- 50 zátor egy kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábra a kondenzátor középső keresztmetszete, a 2. ábra a kondenzátor hosszmetszete, a 55 3. ós 4. ábra pedig a 2. ábrának B—B, illetve C—C vonala iránt vett metszete. Jobb áttekinthetőség végett a 2—4 ábrában a hűtőcsövek nincsenek feltüntetve. 60 A kondenzálandó gőz (a) csonkán keresztül lép be a hengeralakú kondenzáció' térbe, amelynek két végét a (b) csőfene kek zárják. A gőz körüljárja a (c) gyűrűcsatornát, amelynek szelvénye lefelé azérl 65 szűkül, mert a esőnyaláb a kondenzátorköpenyben excentrikusan van elrendezve Ezután a gőz sugárirányban hatol be mindenfelől a csőnyalábba. A nem kondenzálódott maradék ilyként a (d) kő- 70 zépső térbe jut, innen pedig az (e) légelszívókamrába, amely az egyik; (b) csőfenéktől a másikig terjed és amelyben a léghűtéshez való első vízútvonal csöveinek egy kis része van. Ez az (e) légei- 75 szívókamra a csőnyalábnak rézsútos fekvésű részét foglalja el, úgyhogy falai, amelyek az egyik csőfenéktől a másikig