99852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízgáz, illetve kettős gáz előállítására

— 2 — zeték a (3) hőkicserélő készülék belső részével köti össze, mely továbbá a 29) vezetéken át az (1) gőztúlhevítő alsó részéhez csatlakozik. 5 A (4) nedves porszűrő permetezéséhez szükséges meleg vizet a (25) tartályból a (31) vezetéken át a (30) szivattyú szállítja. A berendezés a következőképpen műkö-10 dik: Az (1) gőztúlhevílőt a (18) lángzó segélyével vagy más módon fűtjük és az ekkor keletkező fáradt gázok, a (15) elzáró alkatrész nyitott állásában a (8) kazánon 1.5 vonulnak át és a (16) kéményen keresztül távoznak, miméllelt a (8) kazánban gőz fejlődik. A (15) elzáró alkatrész ezután elzárjuk és a (10; fúvóművet működésbe hozzuk. A (8) kazánból •elvezetett gőzből 20 és a poralakú tüzelőanyagból álló keveréket a (11) gép (32) részéből a (14) csa-| tornán át a (2) reakciótérbe vezetjük. A keringési gázáramot a fúvómű mozgásba hozza, amennyiben, a (3) hőkicse-25 rélő készülékből jövő és a (4) szűrőn áthaladó gázáramot a (31) vezeték permetezési vizéből keletkező gőzzel együtt beszívja. A (10) fúvómű a (28, 29) vezetékeken 30 át a berendezésben az üzem folyamán keletkező gáz-gőzelegyet a (3) hőkicserélő készülék külső terén és a forró (13) kőrácsozaton keresztülnyonija és a gázgőzelegy nagymértékben túlhevített állapotban 35 a (32) részből jövő, por alakú tüzelőanyagból és gőzből álló eleggyel egyidejűleg a (14) csatornán át a (2) reakciótérbe jul. A (2) reakciótérben az erősen felhevített gázok, vízgőz és a poralakú tüzelő-40 anyag között erőteljesen megindul a vízgázképződési folyamai, minthogy a poralakú tüzelőanyag a túlhevített vízgőznek nagyon nagy reakciófelületet nyújt. Ha a gázgőzelegy pl. 1200° C hőmérséklettel lép 45 a (2) reakciótérbe, akkor a vízgáz reakció folytán a hőmérséklet mintegy 700° 0 ra süllyed. A (2) reakciótérben előállított vízgáz miután az (5) porleválasztóban a magával ragadott hamurészecskéktől meg-50 szabadult, a (3) hőkicserélő készülék külső terén át a (4) nedves porszűrőhöz jut, hol a még" magával ragadott por maradék része is leválik és az ily módon megtisztított gázt a (10) fúvómű beszívja, ezután .55 pedig a (3) hőkicserélő készülék belső részén és a (29) vezetéken át ismét az (1) gőztúlhevítőbe szállítja. Ily módon a gázáramot állandóan keringésben tartjuk, mimellett a (4) szűrőben való lehűlése után a (3) hőkicserélő készülékben ismét fel- © melegszik. Minthogy a poralakú tüzelőanyagnak és gőznek a (32) részből való állandó bevezetése folytán a fejlesztelt gázmennyiség növekszik, a fölös gázmennyiséget a (6) ve- 6. zetéken át a (7) tisztítóba és ebből hűtött állapotban a (27) előtéten, valamint a (20) vezetéken át a (19) gáztartályba vezetjük. A poralakú tüzelőanyagnak a (14) csatornába cs nem közvetlenül a (2) térbe 71 való vezetése azzal az előnnyel jár, hogy a poralakú tüzelőanyag a túlhevítőből jövő gázárammal alaposan elegyedik. A vízgáz előállítását a keringő gázáram segélyével mindaddig folytatjuk, amíg a 71 körülbelül 1200" C-ra felhevített (13) kőrácsozat körülbelül 900° C-ra le nem hűl, mire ismét a kőrácsozat felhevítése következik. Az emlílelt célból a keringő gázáramot megszakítjuk oly módon, hogy először be- 81 szüntetjük a poralakú tüzelőanyagnak, valamint a gőznek a (32) részből való elvezetését és leállíLjuk a 10) fúvóművet. Ezután a (19) tartályból a (21) vezetéken ál. gázt vezetünk a (18) lángzóhoz és ezen- 8; kívül a (17) vezetéken át égési levegőt vezetünk ahhoz. Az égési levegőt a (9) hőkicserélő készülékben előmelegítjük. A levegőgázelegy a (14) csatornában meggyullad és a (15) elzáró alkatrész nyi- 91 tása után a láng a kőrácsozatot felülről lefelé hevíti. A keletkező égési gázok a (8) kazánon át távoznak, mimellett ismét gőzt fejlesztenek és a (9) hőkicserélő készülékben a levegőt nagymértékben túlhevítik. 9; A (4) szűrőből elfolyó, felmelegedett vizet az iszaptartalom leválasztása mellett a (25) tartályban gyűjtjük össze és ismét a 4) szűrő permetezésére használjuk. Ha a kőrácsozatot eléggé felhevítettük, először p üzemen kívül helyezzük a (18) lángzót és a (15) elzáró alkatrészt elzárjuk, mire a (10) fúvóművet és a (11) gépet üzembe helyezzük. Ezután ismét megindul a vízgáz előállítása a keringő gázáram útján K gőznek és poralakú tüzelőanyagnak állandó bevezetése mellett. A poralakú tüzelőanyag továbbítása céljából a (32) részhez gőz hetyett esetleg komprimált vízgázt is vezethetünk. 1: Az (1) és (2) tereket a hősugárzási veszteségek csökkentése végett a 2. ábrán látható módon a (33; válaszfal útján elkülönített tartállyá egyesíthetjük, melynek külső falait hőveszteségek ellen önmagá- 1 ban ismeretes módon a (34) szigetelőréteg védi. Ha a (32) részből szénport vezetünk a reakciókamrába, «kettős g'áz»-nak neve-