99850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbanó-mótorok égési anyagainak javítására
Megjelent 1930 . évi m ájus hó 254-én. MAGYAR KIRÍLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99850. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás robbanó-mótorok égési anyagainak javítására. Dr. Annaratone Duilio vegyészmérnök Torino. A bejelentés napja 1929- évi szeptember hó 10-ike. Jelen szabadalom tárgya eljárás oly folyékony égési anyagok javítására, melyeket rendesen bármely célú robbanómótorok működtetésére használnak. 5 Ügy a dinamometrikns fékkel, mint az automobil- és repülőgép-motorok gyakorlati alkalmazása körében végzett gondos kísérleteink megmutatták azt, hogy ha aránylag kevés erősen illó, alacsony for-10 rási hőmérsékletű és nagy gázosítási melegít anyagot adunk ismert égési anyagokhoz, mint benzinhez, benzolhoz^ szeszhez stb., vagy ezek keverékeihez, akkor jobb termodinamikus hatásfokot érünk el és 15 egyben a robbanó-mótorok működését lényegesen javítjuk, különösen a teljesítményt, az égési anyag fogyasztását, a gyorsulási energiát, a mótor hűtését stb. illetőleg. 20 A fentemlített keverési anyagok mineműsége nem fontos és csupán azok forrási hőmérsékletének, illanási hőfokának és gázosítási melegének van jelentősége. A termodinamikus hatásfok javulását !5 következőkép magyarázzuk: az égési anyag nagy része azalatt gázosodik el, míg a porlasztón átmegy és csak kis része jut folyékony állapotban a mótor hengereibe. Azzal, hogy az égési anyaghoz oly anya-10 got keverünk, melynek nagy gőzölgési melege (chaleur de vaporisation) van, — s ezáltal jelentékeny lehűlést okoz a porlasztóban — azt érjük el, hogy megnöveljük az égési anyagnak azt a részét, mely 5 folyékony állapotban jut a motorba. Minthogy ezáltal az égési anyag nagy része folyékony állapotban jut a motorba, a dugattyú, az égési anyag gőzének egy része helyett, nagyobb mennyiségű porlasztott levegőt szív be, aminek következ- 40 tében növekszik a hengerbe bevezetett robbanó-keverék mennyisége. Az a tény, hogy a motorba több robbanó-keveréket vezetünk be, melyben azonban az égési anyag nagy része fo- 45 lyékony állapotban van, csak az alábbi meggondolásokkal előnyös a mótor működésére és termodinamikus hatásfokára. Azt vettük észre, hogy bizonyos határig nagy gőzölgési melegű anyag hozzáadása 50 folytán a hatás fokozatosan nő a keverési anyag százalékos hányadának növelése arányában, azután azonban a hatás csökken, míg végül zérussá lesz. Az említett határtól kezdve a keverési anyag százaié- 55 kos hányadának további növelése a hatásfok rosszabbodását vonná maga után. Ennek az oka a következő: a hatás mindaddig nő, míg a mótor melege és a kompresszió alatt felszabadult meleg a henger 60 belsejében az égő anyag folyékony részét elgázosítja és a robbanó-keverék tökéletes homogenitását a meggyulladás pillanatában biztosítja, emellett a hatásfok nyilvánvalóan annál jobb, minél kisebb a ke- 65 verési anyag forrási hőmérséklete és minél illóbb a keverési anyag. A hatás ellenben csökken akkor, amidőn a keverék folyékony részének elgázosításához igényelt kalória több, mint amennyit a henger fa- 70 lai leadhatnak. Ez esetben az égési anyag a robbanási folyamat rövid tartama alatt csak tökéletlenül ég és részben változatlanul távozik a motorból; ez a körülmény egyszersmind a mótor szelepeinek 75 és a kipuffogó vezetéknek veszélyes felmelegedését okozza. Hogy jó hatásfokot érjünk el, helyesen
