99828. lajstromszámú szabadalom • Szekunder elektrolitikus cella
— 2 — lemezből készül és vízállóvá tett (p) szalaggal vagy szövettel vau burkolva. A toknak felfelé való (s) meghosszabbítása a katóddal való villamos összeköttetésre 5 szolgál és szintén vízállóvá tett szalaggal vagy szövettel van burkolva, mely azt az elektrolittel való érintkezéstől elszigeteli. A 9. ábrán látható megoldási példa szerint a (t) fadugóval ellátott (s1 ) celluloid-10 tokot alkalmazzuk, a katód pedig (u) cinkhengerből vagy lemezből áll, melynek külső felülete tömör (v) védőbevonattal van ellátva, mely oly anyagból készül, mely meggátolja az elektrolitnek ezen fe-15 lülethez való hozzáférését, egyúttal azonban a belső felülethez való szabad hozzáférést tesz lehetővé. A katódnak szigetelő tartályban való használatra alkalmas további megoldási 20 alakja közömbös vezetőfémből való lyukazott szerkezetből áll. Ez lehetővé teszi az elektrolitnek a katódfelülethez való szabad hozzáférését és ezen felületen át való jobb keringését, továbbá a katódfelület 25 növelését, ha az kívánatosnak mutatkozik. Ez a szerkezet, mely pl. drótból való madárkalitka módjára vagy két (z) kalitkaszerű lemezből készülhet (7. és 8. ábra), célszerűen teljesen be van merítve az elek-30 trolitbe, mimellett a (2) vezetékek az elektrolit szintjéből kinyúló részükön teljesen el vannak szigetelve. A kalitka kívánt esetben galvanizált vasból való sodrott háló alakjában (pl. 12 35 m-es szemnagysággal) készíthető, melynek drótjai egymás köré vannak sodorva (10. ábra). A sodratok helyein csekély cinkfölösleg marad ós e helyek egyúttal az amalgamozásnál a higany apró lokális 40 tartályai gyanánt szolgálnak. A 11. ábra vászonkötésszerű áttört szerkezetet mutat (pl. 9 mm-es szemnagyságú háló alakjában), ahol is a lánc- ós vetülékfonalak mindegyike két-két egymással 45 összesodrott vékony drótból áll, úgyhogy a katód egész felülete mentén a higany számára apró lokális tartályok létesülnek. A drót amalgámozott galvanizált vasból vagy bármely más alkalmas közömbös 50 anyagból állhat. A „közömbös" kifejezés alatt e leírásban az a sajátság értendő, melynél fogva az anyag a vele érintkezésbe jutó elektrolittal való minden vegyi reaikciónak nagymértékben ellentáll. 55 Az elektrolit célszerűen cinklorid és cinkbromid vizes oldatából áll, melyhez elegendő mennyiségű sósavat adunk, hogy kongóvörösnek megfelelő határozott savas reakciót érjünk el. Némely esetben oly anyag, pl. enyv, 60 aloe stb. nyomait adjuk az elektrolithez, mely a csapadéknak fára emlékeztető alakulását meggátolni törekszik. Bizonyos esetekben higanykloridot is alkalmazunk az amalgámozó folyamat elősegítése cél- 65 jából. Ügyelni kell arra is, hogy a cella alkat részeinek tisztasága biztosíttassák, beleértve az elektrolit alkatrészeit is. Szabadalmi igények: 70 1. Szekunder cella, jellemezve fluor kivételével két vagy több halogén elem sóit tartalmazó, a neutralitás savas oldalán •lévő elektrolit, a töltés folyamán lerakódott cinket vagy más fémet felvevő 75 katód és az üzemfeltételek között az alkalmazott halogénezett elektrolit által meg nem támadott vezető elemből (pl. grafitból) álló, az üzemközben fellépő explóziós feszültségeknek ellent- 80 álló, kiisellenállású likacsos burokban elhelyezett széntartalmú szemcsékbe (pl. grafitszemcsékbe) ágyazott anód által. 2. Az 1. igényben védett szekunder cella 85 megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy a széntartalmú szemcsék látszólagos térfogata az általuk körülvett vezető elemének többszöröse (pld. tízszerese). 90 3. Az 1. igényben védett szekunder cella megoldási alakja, melyet aktivált szenet tartalmazó anód jellemez. 4. Az 1—3. igényben védett szekunder cella megoldási alakja, melyet adott 95 esetben szűrőpapírral vagy nitrált szűrőpapírral mint béléssel vagy borítással ellátott azbesztszövetből és a feszültségeknek ellenálló, az elektrolittal szemben közömbös merevítésből 100 álló anódburok jellemez. 5. Az 1—4. igényben védett szekunder cella megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy az anódburok merevítése wolframdrótból vagy szalagból áll. 105 6. Az 1—5. igényben védett szekunder cella megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy az anódnak a szemcsékbe beágyazott vezetőeleme, adott esetben több hozzáerősített szénkoronggal ellá- no tott egy vagy több szénrúdból áll. 7. Az 1—6. igényben védett szekunder
