99812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegek és zománcok zavarosítására
Megjelent 193Q . évi május hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99812. SZÁM. — XVlI/c. OSZTÁLY. Eljárás üvegek és zománcok zavarosítására. Dr. Kreidl Ignác gyáros Wien. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 26-ika. Zománcok és üvegek, különösen vaszománcok zavarosítására, kizárólag anorgános, a zománcban oldhatatlan anyagokat használnak és pedig fehér zavarosító-5 szerül főképpen az ónnak, zirkoniumnak és más efféléknek oxidjait és szilikátjait, mely anyagokat a zománc-, illetve üvegkeverékhez leginkább a malomban való őrölésnél adagolják, mimel lett ez esetben 10 a zavarosítószer mennyisége a malomban a megömlesztett zománc-, illetőleg üvegkeverék súlyának 5—10%-a között van. Ezeknek az anyagoknak zavarosító hatása azon alapszik, hogy a zománc-, illetőleg 15 üvegelegyben feloldatlanul maradnak és átlátszatlanságuk és finom eloszlásuk következtében a zománc, illetőleg üveg zavarosságát idézik elő. A találmány azon a megállapításon 20 alapszik, hogy zománcok ós üvegek zavarosságát széntartalmú anyagok, melyek se nem tisztán anorgánosak, se nem tartalmaznak zavarosító anorgános alkatrészt, illetve a zománc-, illetőleg üvegkeverék 25 ömlesztési és égetési folyamatánál az ilyen anyagokból fejlődő gázok és gőzök is előidézhetik, nyilvánvalóan a zománoelegyben finoman elosztott gáz-, illetőleg gőzbuborékok révén, amelyek fénytörés, ille-30 tőleg fényelhajlás útján hatnak. Ilyen gázok, illetőleg gőzök előidézte zavarossághoz azonban már nincs szükség — mint eddig — oly nagymennyiségű zavarosítószer adagolására, hogy az az üveg-, illetőleg zománcömlesztékben feloldatlanul maradva, finom eloszlásával idézze elő a zavarosodást, hanem csak a fejlesztett gázok előidézte fénytörés, illetőleg elhajlítás játszik szerepet, amit pedig egész csekély gázmennyiségek finom 40 eloszlatásával is elérhetünk. A találmány szerinti eljárás eredményességéhez fontos az, hogy az üveg-, illetőleg zománckeverék olvadási hőmérsékletének beállásakor csak olyan mennyi- 45 ségű gáz, illetőleg gőz legyein jelen, illetve képződjön, hogy a gázbuborékok az üveg, illetőleg zománc felületéből ki ne léphessenek, de a jelenlevő, illetőleg képződő gázmennyiség elegendő legyen ahhoz, hogy 50 az üveg-, illetőleg zománoelegyben finoman eloszlott gázbuborékok képződése folytán fénytörés, illetőleg fényelhajlás révén abban a zavarosodást előidézze. A találmány szerinti eljárásnál tehát meg 55 kell akadályoznunk, hogy a zománc-, illetőleg üvegkeverók égetésekor oly heves gázképződés álljon be, hogy az égetési folyamat befejezése után, valószínűleg túlnagy gázbuborékok képződése követkozté- 60 ben, használhatatlan zavarosság lépjen fel vagy pedig a zománc-, illetőleg üvegréteg felülete áttörvén, hólyagos és fénytelen legyen. Ebből az következik, hogy a találmány szerinti eljárásnál a zománc- 65 keverékhez csak nagyon kis mennyiségben szabad hozzáadnunk olyan anyagokat, amelyek nagy mennyiségben, illetve nagyon hevesen fejlesztenek gázokat. Ilyen gázzavarosítást elérhetünk olyan 70 tisztán orgános anyagokkal, amelyek a zománc égetésekor teljesen elillannak vagy pedig bomlás útján teljesen gázalakba mennek át, valamint olyan orgános-anorgános anyagokkal is, melyek an- 75 orgános része, még ha az a zománcban oldhatatlan is, még sem a zománckeverék ben való oldhatatlanságá miatt zavarosítószer.
