99807. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folytonos ide-odamenő mozgásnak szakaszos ide-odamenő mozgássá való átalakítására
— 2 — zetbe mozog, a (4) emelő (a rajz szerinti) jobb végállásából bal végállásába billen át, miközben a (7) karima, az egyik (12) ütközőbe való kapcsolódás folytán, a (10) 5 emelőt az 1. ábra szerinti helyzetben rögzíti, miáltal a (11) rúgó erőteljesen megfeszül. Közvetlenül mielőtt az (1) membrán baloldali végállását elérné, ugyanaz a (12) ütköző a (7) karima végéhez ért (2. 10 ábra). Mihelyt a (7) karima a (12) ütközőt felszabadította, a (11) rúgó a (10) emelőt gyorsan átbillenti a 3. ábra szerinti helyzetbe. A (10) emelő eközben magával viszi a (2) tolattyút, amely ily módon kellő 15 sebességgel állíttatik. A (4) és (10) emelők viszonylagos helyzete úgy választandó meg, hogy a (10) emelőnek két végállásában, (12) ütközői éppen a hozzájuk tartozó (7), ill. (8) karimák elé, illetve mögé ke-20 riiljenek, úgyhogy meggátolják a (4) emelő elforgását. Ha a (4) emelőnek kilengése az (A) középvonaltól jobbra-balra nem túl nagy és pl. nem haladja meg az 50°-ot, akkor a (11) rúgó úgy mérete-25 zendő, hogy a (4) emelő útján a hajtórészre gyakorolt hatása nagyjában állandó marad. Az ismertetett szerkezet első sorban egymembrános gázmérőnél találhat al-30 kalmazást, melynél a tolattyú szolgál a gázbeömlés, a gázkiömlés és a mérőkamrák közötti összeköttetések állítására. Ebben az esetben arról van szó, hogy az állítószerkezet könnyű és olcsó legyen. 35 Mindkét célt a találmány szerinti szerkezettel elérjük. A szerkezet pl. lemezből, egy sajtolási menetben állítható elő, amikor is pl. a (7, 8) karimákat egyszerűen a (6) tárcsa két szárnyának felhajlításával 40 létesíthetjük. Az ismertetett megoldásnál a (10) emelő, a (11) rúgó hatása alatt, a 2. ábra szerinti kezdőállás, melyben a (11) rúgónak a (10) emelőre gyakorolt íorgatónyo-45 matéka legnagyobb és a 3. ábra szerinti végállás között leng; ez utóbbiban a (11) rúgó forgatónyomatéka zérus, mert hiszen a rúgóerő, ebben,a végállásban a (11) emelő egyenesvonalú meghosszabbításában hat. 50 Az az erő, mellyel az állítás történik, eszerint a tolattyú lökete alatt egy maximumtól zérusig fokozatosan csökken. A szerkezet azonban úgy is módosítható, hogy az állítóerő nem süllyed zérusig, mi-55 által elérjük, hogy a tolattyú a végállásokban, bizonyos erővel gátló ütközőkhöz szorul. Ilyen módosított kiviteli alakot a 4. ábra szemléltet vázlatosan. A 4. ábra az egyik [még pedig a (2) tolattyú baloldali] véghelyzetében szemlél- 60 teti a részek állását. A (11) rúgó hossziránya emellett a (10) emelővel 180°-nál kisebb (a) szöget zár be. A (11) rúgó ennélfogva ebben a helyzetben a (10) emelőre bizonyos forgatónyomatékot fejt ki, 65 tehát a rúgó a (2) tolattyút tovább is igyekszik balra mozgatni, aminek azonban a gátlószerkezet állja útját. Ebben az esetben továbbá a maximális forgatónyomaték megfelelően csökken, úgyhogy a 70 tolattyúra ható állítóerők kiegyenlítődnek. Még tovább menő kiegyenlítődést érhetünk el, ha a (10) emelő forgási középpontját a (4) kar (5) forgási középpontja- 75 nak ellenkező oldalára helyezzük át, tehát nem, mint az 1—3. ábrában, az (5) pont fölé, hanem ezen pont alá. Ezt a megoldást az 5. ábra vázlatosan szemlélteti. A (2) tolattyúnak az 5. ábrában szemlél- 80 tetett egyik, baloldali végállásában, amint az bővebb magyarázat nélkül is kitűnik, nagy forgatónyomatékot fejt ki a (10) emelőre, mert a nigóerő emelőkarja ebben az esetben aránylag nagy. A (10) 85 emelő másik végállásában a rúgóerő emelőkarja rövidebb, másrészről azonban a rúgófeszültség nagyobb, úgyhogy kellő méretezéssel még azt is elérhetjük, hogy a tolattyúra ható állítóerő az egész to- 90 lattyúlöket alatt konstans vagy nagyjában konstans marad. Szabadalmi igények: 1. Szerkezet folytonos ide-odamenő mozgásnak szakaszos átállító mozgássá 95 való átalakítására két emelő segélyével, melyek közül az egyik hajtórészszel van összekötve és végállásai közötti mozgása alatt rúgót feszít meg, mely az első emelő végállásaiban a 100 másik emelőt átállítja, azzal jellemezve, hogy a hajtórésszel összekötött emelő, forgási középpontja körül, rekesztő tárcsának van kiképezve, vagy ilyen tárcsával össze van kötve, mely- 105 nek kerületén rekesztő karimák vannak elrendezve, mely karimák az első emelő végállásaiban megengedik, hogy a másik emelő a rekesztő tárcsa kerülete körül, az emelők forgáscsapjait no összekötő vonal egyik oldaláról második oldalára lengjen, míg az első emelőnek végállásai közötti mozgása alatt a másik emelőt az összekötő vonal egyik, illetve második oldalán rögzítik. 115