99807. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folytonos ide-odamenő mozgásnak szakaszos ide-odamenő mozgássá való átalakítására

Megjelent 193Q. évi májv

is hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Jfjllft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99801. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Szerkezet folytonos ide-odamenő mozgásának szakaszos ide-odamenő mozgássá való átalakítására. A. B. Ig-arny cég" Stockholm. A bejelentés napja 1928. évi december hó 22-ike. Svédországi elsőbbsége 1928. évi február hó 2-ika. Folytonos ide-odamenő mozgásnak szakaszos állítómozgássá való átalakítására már ismeretes két oly emelő alkalmazása, melyeknek egyike a hajtandó, másika a 5 hajtórésszel van összekötve; az emelők rágók útján vannak egymással összekötve és rekesztőszerkezettel vannak ellátva, úgyhogy az első emelő, mozgásának minden lökete alatt, feszíti a rúgót, ez utóbi-10 nak azonban csak ezen emelőnek végállásába való jutása után van módja arra, hogy az ezen helyen a rekesztöszerkezettől felszabaduló, egyébként azonban mindig elrekesztett másik emelőt elállítsa. 15 A jelen találmány oly szerkezet létesítését célozza, mely a hajtó emelőnek az eddiginél nagyobb mozgást enged meg, a rúgó által ezen mozgás ellenében támasztott ellenállás változtatása nélkül. A ta-20 lálmány továbbá a beállítómozgásnak tetemesen gyorsabb kivitelét célozza. A találmány lényege abban van, hogy a hajtórésszel összekötött emelő forgási középpontja körül, rekesztő tárcsának van 25 kiképezve, vagy ilyen tárcsával van összekötve, mely tárcsa kerületén oly rekesztő karmantyúkkal van ellátva, melyek az első emelőnek végállásaiban megengedik, hogy a második emelő a rekesztő tárcsa 80 felületét az emelők lengési középpontjait összekötő vonalnak egyik oldaláról a másik oldalára átpattantsa, az első emelőnek véghelyzetei közötti mozgása alatt azonban a másik emelőt az említett össze-35 kötővonal egyik vagy másik oldalán rögzítik. A mellékelt rajz 1—3. ábrái a találmány szerinti szerkezetnek példaképpeni megoldási alakját szemléltetik. Az í. ábra a szerkezetet egyik végállásában 40 tünteti fel, a beállítás megtörténte után. A 2. ábra a másik végállást szemlélteti, közvetlenül a beállítás előtt. A 3. ábra a másik végállást mutatja, a beállítás megtörténte után. A 45 4—5. ábrák két további megoldási alaknak vázlatos képei. Az ugyancsak vázlatosan szemléltetett 1. és 3. ábrákban (1) a hajtórész, pl. membrán, mely folytonosan vagy megszakítás 50 nélkül az 1. ábra szerinti egyik és a 2. ábra szeri nti másik végállás között ideodamozog. (2) a hajtórész két végállásában átállítandó rész, pl. tolattyú. Az (1) membrán a csuklós (3) rúd út- 55 ján (4) emelővel van összekötve. Ez utóbbi az (5) csapon van ágyazva és e csap körül (6) tárcsának kiképezve. A tárcsa kerületén az egyik oldal felé kinyúló (7, 8) karimarészek vannak. Az (1) membrán 60 mozgásánál a (4) emelő, a pontvonalkázott (A) középvonal ellenkező oldalain fekvő, az 1. és 2. ábrák szerinti végállások között ide-oda leng. Az (5) csappal párhuzamos (9) csapon, melynek középpontja az 65 (A) középvonalban fekszik, kétkarú (10) emelő van ágyazva. Ennek az emelőnek egyik karja, a (11) húzórúgó útján, a (4) emelő külső végével van összekötve. A (10) emelőnek ugyanazon karjának a (7, 70 8) karmantyúkkal együttműködő (12) ütközői vagy nyúlványai vannak, míg a (10) emelő másik karja, a csuklós (13) rúd útján, a (2) tolattyúval van összekötve. A szerkezet a következőképpen műkő- 75 dik: Mialatt az (1) membrán az 1. ábra szerinti helyzetből a 2. ábra szerinti hely-