99799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagoknak szintétikus karburánsokká való átalakítására

távolítása történhet a tüzelőanyagnak előzetes szárítása útján, mielőtt azt a gázfejlesztőbe bevisszük vagy pedig a gázfejlesztőből kijövő gázoknak megfelelő 5 kezelés útján; mielőtt azokat a. tisztítókészülékbe vezetjük, amelyek a katalitos reákcióra való kamrák előtt vannak elhelyezve. Abban az esetben, amikor előzetes szá-10 rítást végzünk, avégből, hogy a tüzelőanyagban csak a szerkezeti víz maradjon vissza, elegendő a kezelendő tüzelőanyag" természetének pontos megismerésére, ha meghatározzuk annak nedvességét és szer-15 kezeti víztartalmát. Ha ellenben a víz eltávolítását úgy akarjuk foganatosítani, hogy a gázfejlesztőkésziilékből (kemence, gázretorta stb.) kiáramló gáz- és gőzkever éket kezel-20 jük, akkor a következőkben leírandó eljárások és készülékek egyikét alkalmazhatjuk: A találmány foganatosítására való berendezés egyik példáját az 1. ábra vázlatosan 25 mutatja. Az (A) gázfejlesztőből kiáramló gáz- és gőzkeveréket, mielőtt az a katalitos reákcióra való kamarákat megelőző tisztítókészülékbe jut, a (B) szeperátorba bocsátjuk be, amelynek alsó részében, pl. 30 ismert módon nagyfrekvenciájú elektromosáram útján majdnem az összes kátránygőzöket kondenzáljuk és olyan vízmennyiséget, amelynek mennyiségaránya észrevehetően alatta van a kiindulási 35 anyag szerkezeti vizének. A kb. 90-—100°-ra felmelegített (I!) szeperátor felső részéin a nem kondenzált gáz, továbbá a kiindulási anyagban szuszpenzióban lévő víznek megtelelő összes gőz ős a szerkezeti 40 víznek megfelelő gőz nagy része a (b) vezetéken át elillan. Egyidejűleg elszáll egy kismennyiségű kátrányolaj is, amelyet koiidenzálás útján a (C) edényben gyűjtünk, 45 A (B) szeperátor alsó részén kondenzált kátrány a (b') vezetéken át a (D) hevítőbe jut, ahol elegendő magas hőfokra hevül fel ahhoz, liog.y az összes kátránynak és a benne lévő kevés víznek elgőzölögtetését 50 biztosítsa. Ez a hőmérséklet rendesen 350_400° között fekszik. A (D) hevítőből elszálló gőzöket azután a (d) vezetéken át az (E—E') tisztítóba vezetjük, amelyet épen úgy, mint az elvezető csöveket, a (D) 55 hevítő hőmérsékletéhez közelfekvő hőmérsékleten tartatunk. Ebbe a tisztítóba ugyanekkor bevezetjük a (C) edényből jövő gázokat, miután azokat előbb a (O') kígyóeső segélyével megfelelően felmelegítettük, mimellett a (I)—C') berendezést 6( és az (E—E') tisztítókat ugyanazon -tömör falazatba helyezhetjük, ahol a meleg gázok keringenek. A tisztított keveréket azután, ismert módon az (e) vezetéken át elvezetjük a katalitos reákcióra való (F) 6c kamrákba, ahol azokat hidrogénizáló gázok segélyével hidrogénizá-ljuk, amely hidrogénizáló gázok egészen vagy részben azon maradékgázokból képződnek, amelyek a (g) vezetéken át haladnak és a (G) 70 gazóméter kilépési helyén elhelyezett (g*) tisztítószeperálóból áramlanak ki. A katalitos kezelésre való (F) kamrából kiáramló gázok és gőzök keverékét ismert módon, koiidenzálás útján, a (H) edénybe 75 vezetjük, ahol a kondenzálható gázokat gyűjtjük, a nem kondenzálható gőzöket pedig az (I abszorbeálóedénybe vezetjük, amely aktív szénnel vagy más, alkalmas nbszorbeálóanyaggal van megtöltve. 80 A rajz 2. ábráján vázlatosan feltüntetett másik foganatosítási alaknál a kátránygőzüket, amelyek az általuk visszatartott csekély mennyiségű vízgőzzel vannak terhelve, a (D) hevítőből való kilépés- 85 helyénél a (d') cső útján közvetlenül az (F) katalitos reákcióra való kamrákba vezetjük, ahova másrészt a (C) edényből jövő, előbb a (g') tisztitószeperátoron és a (C) fűtőkígyón áthaladt gázok is ér- 90 kéznek. Ezen íoganatosítási alak, amely a kátránygőzökkel nem kevert- gázok külön tisztítását foglalja magában, előnyösen használható azokban az esetekben, ami- 95 kor a gázok kevés kénhidrogént tartalmaznak. A szóban forgó íoganatosítási alak lehetővé teszi a kén rekuperációjának egy másik módját és abban az esetben alkalmazható, amikor a ként nem kénes- 10C savanhidrid alakjában, hanem kolloidos Kén alakjában akarjuk gyűjteni. Szabadalmi igények; 1. Eljárás szilárd tüzelőanyagoknak (tapadó szenek, lignitek, palák) szinte- 105 tikus karburáusokká való átalakítására, azoknak alacsony hőmérsékleten történő desztillációja és ezt követő katalitos kezelése útján, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyagoknak előze- no tes szarítása vagy a desztillációs gázoknak előzetes kezelése útján teljesen eltávolítjuk azt a vizet vagy vízgőzt, amelyet a tüzelőanyag vagy a gázok szuszpenzióban mint higroszkópikus 115