99788. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés lapátkerekekhez

— 3 — (7) kulisszák] méreteinek, melyek az egyenlőtlen mozgás átvitelére szolgálnak, tetemesen csökkentését, minthogy ezen részeknek csak a (4) és (8) pontok futó-5 körei között lévő, aránylag szűk, közteret kell áthidalniok. Ezen részek méretcsök­kentése különleges fontosságú a tömeg­erők miatt, melyek azok egyenlőtlen moz­gásából keletkeznek, valamint a vezető-0 utak és csúszási sebességek csökkentése végett. Minthogy továbbá a rövid (7) ku­lisszák még nagyobb lapátszámnál sem fedik egymást többé túl, az egész hajtás egy síkban lehet elrendezve és így a ké-5 nyelmetlen és térrabló emeletes elrende­zés elesik. További előny abban van, hogy a feltüntetett elrendezés a kerék közepét szabadon hagyja és ennélfogva lehetővé teszi, hogy az (1) főtengelyt a hajtómű ) terén vezessük keresztül. Egészen analóg módon lehet kiképezve a leírt hajtóberendezés a lapátok oly mozgási törvénye számára is, melynél a lapátfelületekre merőlegesen álló radius­') vektorok a lapátok futókörén kívül fekvő pontban metszik egymást, vagy a lapátok bármely más tetszőleges állandó mozgási törvénye számára. Ily lapátkerekek alkalmazásának sok > esetében a lapátok mozgási törvényét az üzem közben változtatni kell. A találmány tárgyának a ábrán feltüntetett fogana­tosítási példájánál ezt azáltal eszközöljük, hogy a (6) vezérlőgyűrű ágyazása oly mó­don elállíthatóan van elrendezve, hogy a vezérlőgyűrű (5) középpontja az üzemben vagy az (1) kerékközéppont körül körben lengethető vagy sugárirányban különböző excentricitásokra elállítható. Mindkét el­állítás egyidejűleg is történhetik. Szerkezetileg a találmány szerinti hajtóberendezés természetesen különböző­képen lehet kiképezve. így pl. előnyös le­het a tulajdonképeni hajtó- és vezérlőbe­rendezést kisebb mértékben kiképezni, a lapátokat magukat pedig egy csatlórudas hajtómű útján a hajtóberendezéshez kap­csolni. Ily foganatosítási alaknál, amint az a 4. ábrán fel van tüntetve, a (10) vak­tengelyek azok a keréken helytálló és mindegyik lapáthoz tartozó pontok, ame­lyekről a lapátmozgás levezettetik. A 4. ábra szerinti foganatosítási alak úgy is lehet elrendezve, hogy a (10) vaktengelyek a (6) vezérlőgyűrű belsejében fekszenek, úgyhogy a (7) kulisszák belülről kifelé állnak. Ily elrendezés oly lapátkerekek­nél, melyek folyadékokban dolgoznak, azon különleges előnyt nyújtják, hogy a (10) vaktengelyeket egészen szorosan egy- 60 máshoz lehet hozni és az üreges ten­gely gyanánt kiképezett (1) főtengelyen keresztül kifelé lehet vezetni, úgyhogy a tulajdonképeni (6, 7, 8) hajtóberendezés vízmentes és könnyen hozzáférhető helyen 65 rendezhető el. Azon hajtóműrészek is, melyek a keré­ken helytálló (4), ill. (10) pontok és az excentrikusan körülforgó (8) pontok kö­zött az összefüggést létesítik, igen külön- 70 böző szerkezeti kiképzéssel bírhatnak. így pl. a (7) kulisszák, derékszög helyett, tet­szőleges más szög alatt állhatnak a lapát­felületekhez vagy pedig azok egyenes ve­zetőpálya helyett görbevonalúval bírhat- 75 nak, mely alkalmas vezetőgörbe szerint van kiképezve. Lehetséges azonban ezen hajtóműrésznek oly kiviteli alakja is, me­lyeknél az ide-oda menő csúszórudak, csúszókövek stb. helyett kizárólag csuk- 80 lók nyernek alkalmazást. Az 5. ábrán váz­latos távlati nézetben ily elrendezés pél­dája van feltüntetve, melynél két csuk­lósan összekötött (11) és (12) keret, me­lyek a keréktengelyre merőleges síkból kí- 85 állanak, létesítik a (4) és (8) pontok össze­köttetését. Ezen összeköttetés azonban oly csuklós szerkezetek által is történhetik, melyek a tengelyre merőleges síkból nem állnak ki. A 6. ábrán ily elrendezés egy 90 különösen előnyös foganatosítási alakja van feltüntetve, mimellett — éppen úgy, mint a 4. ábrán — a tulajdonképeni hajtó­berendezés kisebb méretű, a mozgás pedig csatlórudak által a lapátokra magukra 95 van átvive. A keréktesten helytálló pont [a jelen esetben a keréktestben ágyazott (10) vak­tengely] rövid (10—13) rúd útján a (8, 13, 14) szögemeltyű (13) csúcsához van kötve, 100 mely szögemeltyű egyik (8) végpontja a kerékközépponthoz excentrikus körön fo­rog, a másik (14) végpontról pedig a lapá­tok mozgása vezettetik le. Ez a feltünte­tett példánál a (15) csatlórúd által törté- K>5 nik, történhetik azonban természetesen különböző utakon és módokon. A lapátok helyes csatlakozására az a mérvadó, hogy a (10) és (14) pontok összekötővonala, a keréktesthez képest, ugyanazon irányvál- no tozásokat végzi, mint a (8) és (10) pontok összekötővonala, ha a három (10—13, 8—13) és (13—14) emelőhosszt egyenlő hosszúra választjuk, úgyhogy a lapátok helyzete a két (8) és (10) pont egymástól való távol- 115 ságától függetlenül és csak azok össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom